Tegnap közzétették a hazánkat is érintő Rajna-Duna transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztési tervét. Ez lényegében a két évvel ezelőtt ismertetett tervezet kiegészítésének tekinthető. Újdonság viszont, hogy megjelennek benne az Európai Unió határán kívülre mutató szerbiai, ukrajnai és bosznia-hercegovinai fejlesztések.
Az európai TEN-T hálózat fejlesztési terve összesen 429 projektet takar, melyből 287 a Rajna-Duna korridorra vonatkozik. A két évvel ezelőtt kiadott dokumentumban még 91-gyel kevesebb projekt szerepelt, jól érzékelhető tehát, hogy nagyobb löketet kapott a transzeurópai hálózatok fejlesztése.
Valamennyi transzeurópai közlekedési hálózatnak külön felelőse van. A régiónkat is érintő Rajna-Duna korridor munkatervét az a holland Karla Pejis jegyzi, aki 2003-2007-ben közlekedésügyi és vízi infrastruktúráért felelős miniszter volt hazájában.
A dokumentum 2030-ig növekvő közúti forgalommal számol régiónkban, leginkább a növekvő jólét következtében bekövetkező autóállomány-gyarapodás miatt. Emellett a nemzetközi forgalom is nőni fog a nagyobb gazdasági teljesítmény következtében. Éppen ezért a tervek többsége a közúti beruházások mellett a vízi, valamint a vasúti áruszállítás fejlesztésére vonatkozik. Előbbi esetében kikötőfejlesztés valósulhat meg Csepelen, Szobnál és Révkomáromnál, utóbbinál pedig főként a nyugat-déli vasútvonal villamosítása szerepel.
A közúti beruházások szempontjából a dokumentum úgy számol, hogy 2030-ra teljesen elkészül az M0-s körgyűrű, illetve megépülhet az M1-es autópályát a szlovák határral összekötő 2×2 sávos autópálya. A vasúti fejlesztések terén az egyik legjelentősebb lehet a prágai Václáv Hável repülőtér összekapcsolása a Liszt Ferenc repülőtérrel, mely legkésőbb 2050-ig valósulhatna meg. Ugyancsak szerepel a tervezetben az osztrák repülőtér vasúti kapcsolatának megteremtése Szlovákia és Magyarország irányába.
Ausztriában, Németországban, Magyarországon, Csehországban és Romániában pedig úgynevezett okos technológiával szerelnék fel a kamionparkolókat a biztonságos pihenés érdekében. Ennek köszönhetően a valós idejű közúti forgalmi információk akár már a pihenőidejüket töltő teherautókban is elérhetőek lennének. Érdekesség ugyanakkor, hogy a legtöbb TEN-T fejlesztéshez köthető projekt Romániában (101 darab) valósulhat meg, míg például Szlovákiában 40, Ausztriában 70, Magyarországon pedig csak 23.
