A nyolcvanéves kamionos a Kisalföldnek nyilatkozott. Elmondta, hogy első útján Komáromból Nyíregyházára ment, és azóta már levezetett ötmillió kilométert, vagyis akár százszor is megkerülhette volna a Földet. Létai Imre mindkét karján van tetoválás. A balon egy szív, benne a neve és a születési éve, alatta pedig az 53 évesen el­hunyt feleségéé, akivel pontosan egy napon született. Jobb karján 1954 óta a 3:3, arra emlékeztetve, hogy 1954-ben a németek ellen Puskás berúgta az egyenlítő gólt.

„A jogosítványt ebben a korban évenként kell megújítani, de ezzel még ma sincs problémám” – mesélte már a Borsnak Létai Imre.

„Érdekes, hogy a rendőröknél is nagy bizalmat élvezek. Legutoljára a cseh-német határnál volt egy ellenőrzésem. Német rendőrök állítottak meg egy tüzetes kontrollra. Az egyik nézegette a jogosítványomat, odahívta a társát, és annak is láttam az arcán a csodálkozást. Aztán felnéztek az iratokból és mosolyogva mondták, hogy jó utat. Amikor éjszakai ellenőrzésnél felkapcsolom a fülkében a világítást, és látják, ki ül a volánnál, azonnal elengednek” – emlékezett Imre, aki szerint jó kamiont vezetni, mert ma már nagyon kényelmesek.

„Ötmillió kilométert vezettem, soha nem volt balesetem. Korábban megtettem, hogy folyamatosan tizenöt órát mentem. Ma sem jelentene gondot, de megváltoztak a szabályok. Most négy és fél óra után kötelező megállni negyvenöt percre, és kilenc óra vezetés után kilenc óra pihenő következik. Voltam olyan cégnél, ahol utasként jöhetett velem a feleségem is, úgyhogy bejártuk együtt Észak-Írországot, Dániát, Olaszországot. Kamionozni nyugdíj-kiegészítésnek jó volt, de most már csak utaznék a világban, nem fuvaroznék” – mondta Létai Imre.