Az egyik utolsó Ikarus 66-os („Faros”) és 489-es Polaris megmentése után a hazai autóbuszgyártás újabb fontos járműve került a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményébe. Az intézmény egy egyedi tervezésű 438.K1-est szerzett meg, melyből csak egyetlen egy példány készült.
Az autóbusz 1996-ban, 22 évvel ezelőtt gördült le a gyártósorról. Az Ikarus célja az volt vele, hogy a 280-as csuklós helyett a 400-as szériát vásárolják a Független Államok Közösségének (FÁK) országai. Ennek ellenére később a FÁK-piacokon a 415-ös és a 435-ös modellek voltak keresettebbek, bár a 200-asok népszerűségét nem tudták megközelíteni.
A FÁK-piacokon nem volt rá igény. Fotó: Aranyi Péter
Az eredetileg négyajtós autóbusz az Ikarus 283-as alvázára épült, ennek megfelelően padlószintje is magasabb volt a 400-as családénál. A jármű nem toló- hanem húzócsuklós volt, hasonlóan a 280-as, illetve a 283-as modellekhez. Az MAN 2865 LUH 05 típusú, Euro I-es dízelmotornak nagy volt a helyigénye, ezért a második ajtót közelebb kellett tenni az A-tengelyhez. Ezt azonban később megszüntették.
Az Ikarus 438-as belseje, IMAG Halas városu utasülésekkel. Fotó: Aranyi Péter
A 438-as drágább és korszerűbb is volt a 280-as családnál, emiatt nem talált kedvező fogadtatásra a FÁK-piacokon. Az autóbuszt egy ideig a Videoton munkásszállító járműveként üzemelt, majd a 2000-res évek elején a Volánbusz vásárolta meg. Ekkor az eredeti zöld-fehér fényezés helyett Volánbusz-sárga festést kapott, majd a Budapest környéki vonalakon szállította az utasokat.
Indulásra készen az Ikarus 438-as, az egykori Árpád hídi buszállomáson. Fotó: Aranyi Péter
A jármű egészen 2016 elejéig forgalomban volt, majd Ceglédre vontatták, hogy ott felújítsák, azonban a komoly szerkezeti problémák javítása után erről lemondtak. Ezután a múzeum a Volánbusszal együttműködésben megmentette a járművet az utókor számára.
( A cikk legfelső képét a Közlekedési Múzeum készítette.)
