Hét érdekes szabály, amit érdemes tudni a kamionversenyekről

Már padlógázon dübörög a gyorsasági Kamion-Európa-bajnokság, az első futam május végén rajtolt az olaszországi Misanóban, június 16-17-én pedig a Hungaroringre látogat a sorozat. A mezőny magyar klasszisa, Kiss Norbert idén már harmadik Európa-bajnoki címéért száll harcba, a német Tankpool24-Mercedes csapat pilótájaként. Magyarország után a Nürburgring, a Slovakiaring, a csehországi Most, a belgiumi Zolder és a franciaországi Le Mans következik, az idény pedig október elején a spanyolországi Jaramában zárul.

Mindenképp érdemes kilátogatni a hazai futamra, remeg a föld, ahogy a 5,5 tonnás gépek 6 másodperc alatt gyorsulnak 60 km/óráról egészen 160-ra, és motoronként 5000 Nm nyomaték gyilkolja a hátsó kerekeket, és bár a direkt test-test elleni harc szabálytalan, azért ezek a száguldó masztodonok akaratlanul is megpöckölik egymást egyik-másik kanyarban.

Küzdelmük sok hasonlóságot mutat a túraautó-versenyekhez, de rengeteg részletben eltér, ezért érdemes ismerni pár alapvető, csak a sportágra jellemző szabályt.

160 km/óra a maximum, nincs kibúvó

A versenykamionok nem mehetnek 160 kilométer/óránál gyorsabban, ezt minden kamionban hitelesített sebességmérővel ellenőrzik. Ettől függetlenül nyomhatják tovább a pilóták, de annak büntetés a vége. A bűvös szám 2,73 másodperc, ennyi ideig lehet meghaladni a 160 km/órát,

Ha edzésen gyorshajtanak, akkor a sofőrök 250 eurós büntetést kapnak, futam alatt pedig időbüntetésben részesülnek, 7 másodperces gyorshajtásért már 30 másodperc adódik hozzá a versenyidőhöz, így egyáltalán nem éri meg kísérletezni. (Különböző árú és szintű rendszereket használnak a csapatok a 160-as korlátozás betartására a tachográftól a milliós GPS jelének motorvezérlésbe integrálásáig. Gyorshajtás, és büntetés így előfordulhat)

Egy hétvége, négy futam

Egy versenyhétvégén négy futamot rendeznek, kettőt szombaton és kettőt vasárnap. Ezek körülbelül 25-30 percesek, a versenyzőknek 45 kilométert kell megtenniük az adott pályán, így a körszám is változó. A rajtsorrend ebben a sorozatban is időmérő futamokon dől el. Mozgalmas a lebonyolítás, szombaton és vasárnap is rendeznek egy 10 perces időmérőt, ahol az összes versenyző részt vesz, majd következik a Superpole, melyben a tíz legjobb időt elért versenyző mérkőzhet meg egymással.

Aki itt megszerzi az első rajthelyet, az jó eséllyel nyer is az első futamon, de a másodikon már nincs ilyen könnyű dolga, mivel ekkor jön a fordított rajtrács. Ennek értelmében az első nyolc helyen befutó versenykamiont az eredményhez képest fordított sorrendben állítják fel, így az addig brillírozó pilótának hét kamionon kell keresztülrágnia magát, ha újra nyerni akar.

Füstmentes terület

A kamionok technikai szabályzata a látható kipufogófüstöt is tiltja. Érdekes szabály, hisz elég rugalmasan kezelhető, mi tartozhat az egyértelmű, szemmel látható füstölés kategóriájába, hiszen ezt műszerek nélkül, szabad szemmel ellenőrzik a versenybírók. Mindenesetre ha valakit koromeregetésen kapnak, azt középen narancs körrel kiegészített fekete zászlóval intik ki. Ha mindez verseny közben történik, az első alkalom után még lehetőséget adnak a továbbhaladásra, de másodjára jár a kizárás.

Változó pontozás

Nem csak a fordított rajtsorrend keveri meg a lapokat, hanem a pontozás is. Eltérően súlyozzák a futamokat a hétvége során, az első értékesebb, a másodikért kevesebb pont jár. Vagyis az adott nap első futamán  20 pont jár az első helyezettnek, míg a második futamon csak 10, és így tovább, minden pontot érő helyezés esetén.

Szigorú, de megengedő szabályok

5300 kiló a versenykamion minimálisan megengedett súlya pilótával, de üresen, folyadékok, és üzemanyag nélkül. Ebből minimum 3150 kilónak kell lenni az első tengelyen, és minimum 2150-nek a hátsón. A versenyen csak olyan konstrukciókat szabad használni, melyek főegységei legalább 18 tonnás össztömeggel rendelkező utcai teherautókból származnak, például utcai alvázgerendát és hidakat használnak, viszont az átalakítás megengedett.

Igazán a futómű, kormánymű kialakításánál lehet némileg előrelépni: laprugósnak és merevhidasnak kell lenni, viszont speciális laprugókat és hidakat használhatnak a csapatok. További feltétel, hogy csak olyan típus lehet alapja az építésnek, melyekből legalább 50 darab készült sorozatgyártásban.

Piszkos anyagiak

A versenysorozat végső győztesének természetesen jár a dicsőség és az elismerés, de a pénzdíjra nem fog egzisztenciát építeni. Az Európa-bajnok jutalma 2000 euró (638 ezer forint), a második helyezett 1800 eurót (574 ezer forint) kap, a bronzérmes pedig 1500 euróval (478 ezer forint) gazdagodik. A csapatok sem maradnak ki a díjazásból, az első 4000 eurót kap, a második, illetve a harmadik helyezett istálló pedig 3500 és 3000 eurós díjazásban részesül.

Akinek csak a részvétel a fontos, az sem szabadulhat a piszkos anyagiaktól, hisz az FIA ETRC sorozatában van nevezési díj, egész idényre kamiononként 4700 euró. Szerencsére a hobbistákra, egy-két futamra beugrókra is gondoltak a szervezők, nekik 1200 eurót kell leszurkolni az adott versenyhétvége előtt.

Rádiózni szabad, de nincs távirányítás

A versenyzővel történő kommunikáción kívül minden más adatforgalom tiltott az FIA ETCR versenyein.  Vagyis nincs telemetriai varázslat, távoli mérnökhadak által belőtt pontos beállítások nélkül kell helytállni a kamionosoknak. Sőt, saját kamera, képrögzítő eszköz használata is tiltott, 2013-ban  pont ezért majdnem kizárás járt Kiss Norbert csapatának, mert egy televíziós társaság az Oxxo versenykamionba akart beépíteni egy webkamerát, ami élőben közvetítette volna a versenyt a futam alatt.

Idén immáron negyedik alkalommal rendezik meg a Kamion-Európa-bajnokság és Fesztivál rendezvényt a Hungaroringen, idén június 16-17-én.

Nem csak a kamionok miatt érdemes kilátogatni a Hungaroringre, izgalmas betétfutamok színesítik a programot.

Egy betegség, amelyet nagyon nehéz felismerni

A változatos tünetek miatt nehezen azonosítható, de a…