A nem kifejezetten áruszállításra szánt monstrumokat mindenki megnézi az utcán. A tudatalattink egyszerűen próbálja megfejteni, hogy mire való az a sok kapcsoló az oldalukon, és hogy miféle kütyükkel vannak felszerelve a gyakran sok kerekű járgányok. A Renault Trucks idén ünnepli 125 éves fennállását, ezért megnéztük, milyen speciális járművek futnak a hazai utakon Renault-logóval az orrukon.
Nagy kapacitású vízszállítók
„A legtöbb francia gyártmányú különleges jármű a Katasztrófavédelemnél dolgozik. Ezek nagy része vízszállító és tűzoltóautó, de akadnak még 43 méteres, 53 méteres, valamint 62 méteres létrával rendelkező magasból mentő járművek is” – avat be Kovács Péter, a Renault Trucks termékfelelőse. A leggyakrabban persze a Renault tűzoltóautókkal és a vízszállítókkal találkozhatunk. Utóbbiból mindjárt kétféle változat is létezik. A kisebbet hatszemélyes fülkével és 7 ezer literes víztartállyal szerelték, a nagyobbat pedig kétszemélyes kabinnal és 10 ezer literes víztartállyal gyártották.
Közös ismertetőjegyük, hogy kivétel nélkül 6×6-os hajtásképlettel rendelkeznek és az összkerékhajtás a terepen való közlekedést is lehetővé teszi. A komfortosabb vezetés érdekében pedig automata váltóval is felszerelték őket. Érdekességük, hogy nekünk magyaroknak is van némi közünk hozzájuk, ugyanis a Renault Trucks az alvázat és a fülkét szállította hozzájuk, míg a felépítmény a Herosnál készült.
Magyar fejlesztésű elektromos kukás
Főleg vidéken több Renault gyártmányú kommunális feladatokra tervezett teherautó fut is, vagyis kukásautóként dolgozik. Ebben a kategóriában általában kétféle változatot szállítanak a hazai megrendelőknek. Az egyik kéttengelyes, 8,0 literes, 320 lóerős motorral, a másik pedig háromtengelyes, 11 literes, 380 lóerős motorral szerelt változat. A rövidebb változat a D-Wide fülkével, a hosszabbik pedig az új C380-as kabinnal készül. „Egy kukásautó napi 8-10 órát dolgozik, ami éves szinten 2000-2200 üzemórát jelent vidéken. Ezt nehéz kilométerben kalkulálni, hiszen a kukásautók sokszor a kis falvak között ingáznak, ami kilométerben nem számottevő. Általánosságban viszont elmondható, hogy egy kukásautónak is ugyanannyit kell kibírnia, mint egy normál teherautónak” – tette hozzá a szakember.
Elektromos Renault kukásautóból azonban még egy darabot sem adtak el itthon, holott ez az a szegmens, ahol a sok fékezés miatt jól ki lehetne használni a rekuperáció előnyeit. Az üzemeltetőkben lenne nyitottság az elektromos kukásautók felé, de az ilyen gépjárművek ára az, ami hátráltató tényező. A null e-missziós teherautók ugyanis nem 10-15 százalékkal, hanem sokszor két és félszer kerülnek többe, mint a dízelmotoros társaik.
Az elektromos kukás ideális lehet a belvárosi hulladékgyűjtésre a null emisszió és az alacsony zajszint miatt.
Ezen segíthet egy-egy helyi céggel való együttműködés, amely az adott piaci viszonyoknak megfelelően tud gondoskodni az elektromos hajtáslánc kifejlesztéséről. Jó példa erre a Renault Trucks és az Electromega Kft. együttműködése. A debreceni cég korábban Scaniát alakított át null-emissziós hulladékszállítóvá, de ezúttal a Renault is sorra került. A projekthez a franciák biztosították a fülkét és az alvázat, az Electromega szakemberei pedig kivették a motort és a váltót, majd beépítették a szükséges elektromos hajtáslánc-komponenseket. A magyar fejlesztésű elektromos kukásautó most tesztelés alatt van, de remélhetőleg kedvező tapasztalatokat szereznek vele.
Terepre születtek
Vajon egy speciális járműnek mennyivel kell többet tudnia, mint egy hagyományos áruszállítónak? A tűzoltó járműveket nemcsak városi, hanem off-road terepen történő oltásra tervezték, ezért ezek amellett, hogy állandó összkerékhajtással rendelkeznek, alvázukat is megerősítették. A kommunális feladatokra tervezett járművek pedig leginkább az elektronikában térnek el, hiszen ott az előírásoknak megfelelően olyan elvárásoknak kell megfelelni például, hogy ne tudjon tolatni a jármű, amikor a kezelő személyzet hátul fenn áll, illetve, hogy hulladékgyűjtésnél ne tudjon 30 kilométer/óránál gyorsabban menni.
Renault tűzoltóautó hátsó traktusa.
Jelenleg a speciális járművek, így a kukásautók és a tűzoltóautók fejlesztése afelé megy, hogy minél biztonságosabbak, illetve minél automatizáltabbak legyenek. A technikai megoldások is változóban vannak, hiszen míg régen váltóról levett hajtást használtak, addig most már mindegyik, motorról direkt levett hajtást használ ezzel is egyszerűsítve, könnyítve a rendszert. A kukásautó felépítményeknél is sokáig hosszirányú, bordázott tartályok voltak, most már egy lemezből meg tudják csinálni a hengerformát, amelynek köszönhetően a hulladékgyűjtős felépítményeknek jóval kisebb az önsúlya.
Féltégla sem okoz gondot
Találkozhatunk még speciális, csatornatisztító Renault teherautókkal is a magyar utakon. Ezek a zömében négytengelyes járművek többek között Budapesten, Szegeden és Szombathelyen vannak forgalomban. „Ezekben egy nagynyomású vízmosó rendszer dolgozik, amely 200-350 baros nyomáson mossa le a szennyeződéseket a csatorna falairól. A vákuumszivattyú pedig kiszedi az összes szemetet és lerakódást a csatornákból” – tette hozzá a szakember. Szombathelyen a csatornahálózat nagy része még téglából épült, ott tisztítás közben arra is volt példa, hogy féltéglákat szippantott be a szerkezet.
Korábban a Renault kamion- és buszmentőket is adott át üzemeltetőnek Magyarországon. „10 évvel ezelőtt adtunk át utoljára egy 8×4-es hajtásképletű kamionmentőt, előtte pedig a Volánbusz vásárolt ilyet. Jelenleg a gyakorlat azt mutatja, hogy ha szükség van rá, akkor ezek a szolgáltatók inkább külsős vállalkozótól rendelik meg a mentést” – emelte ki Kovács Péter. Egy ilyen járműért ugyanis legalább 250 millió forintot kell letenni az asztalra és ezt az állami vállalatok nem feltétlenül engedhetik meg maguknak, ráadásul egy darabbal még nem is lehet teljesen lefedni egy Budapest méretű területet.
A Magyar Honvédség is kapott Renault-kat. Fotó: Árvay Károly
