A fúzióval olyan vállalatot akarnak létrehozni, ami egyrészt eredményesen veszi a 2021-ben végbemenő piacnyitást, másfelől új megrendeléseket is be tud zsebelni.
„Az állam részéről alapvető tulajdonosi elvárás, hogy az állami vállalatok hatékonyan működjenek, hozzájárulva hazánk versenyképességének növeléséhez. Az integrációs folyamat végére egy szakmailag jól felkészült, az utazási és a megrendelői igényekhez jobban igazodó, hatékonyabban működő és gazdálkodó, versenyképes közlekedési vállalat jön létre, amely nem csupán pozíciójának megtartására törekszik, hanem képes új piacok felé is nyitni” – jelentette ki a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea.
A regionális közlekedési vállalatok beolvasztása a Volánbuszba több hónapos előkészítő munka után valósulhat meg. Ennek eredményeképpen 19 ezer fővel hazánk harmadik legtöbb munkavállalóját foglalkoztató állami társasága jöhet létre. A feladat lebonyolításával a Volánbusz elnök-vezérigazgatója, Dávid Ilona lett megbízva. A fúzió a dolgozók napi feladatait nem érinti, de azt ígérik, hogy a munkavállalók az eddigieknél stabilabb hátteret élvezhetnek. A folyamat az érintett szakszervezetek, érdek képviseletek teljes körű bevonásával zajlik.
Az egyesülési folyamat sem a menetrendre, sem az utazási tarifákra nincs hatással, de hosszútávon az országossá váló társaság egységesebb és magasabb színvonalú szolgáltatást biztosíthat az utazóknak. A regionális társaságok beolvasztásától azt várják, hogy a Volánbusz sikeresen vegye később a helyközi autóbuszos közszolgáltatási feladatok ellátására kiírt pályázatokat. Sőt, azt is remélik, hogy a társaság ezentúl még hatékonyabban bonyolíthatja le az eszköz- és anyagbeszerzéseket.
Az Állami Számvevőszék a fúzióval kapcsolatban az MTI-nek azt írta, hogy alapvetően 2013-17 között eredményesen zajlott le a korábbi volántársaságok beolvasztása a regionális közlekedési központokba. Ugyanakkor hozzátették, hogy a járműpark átlagéletkora csak kis mértékben csökkent és a környezetterhelési mutatók, valamint a kötelezettségvállalások sem az elvárásoknak megfelelően alakultak. Az ÁSZ úgy értékelte, hogy az átalakítás a hiányosságok ellenére is kedvező folyamat, ezért annak folytatását szorgalmazták a korábbi jelentésükben is.
