Márciusban a koronavírus-járvány lassítása érdekében bevezetett rendelkezések miatt a hazai különjárati személyszállítás gyakorlatilag teljesen leállt. A buszos magánvállalkozások ugyanakkor jóval korábban, februárban padlót fogtak, mert már akkor tömegesen mondták le a turisták a magyarországi utakat és a magyarok is sorban mondták vissza a különféle síutakat. Összeállításunkban arra kerestük a választ, hogy korlátozások feloldásával mikor indulhat újra a hazai különjárati személyszállítás.
A szegmenst leginkább érintő rendelkezések között van, hogy egyre több népszerű hazai szabadtéri múzeum, park és egyéb létesítmény döntött az újranyitásról, mindamellett nyáron már lehetőség lesz napközis és ottalvós gyermektáborok szervezésére. A következő hetekben több ország megnyithatja a határokat, így akár a nemzetközi turizmus is újra elindulhat, függően attól, hogy hol fogják negatív koronavírus-teszthez kötni a turisták belépését. „A különjárati autóbuszos szolgáltatások újraindítására már jelenleg is van lehetőség, hiszen eddig sem volt tilos autóbuszokon utazni” – hívja fel a figyelmet Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) kommunikációs menedzsere.
Más kérdés, hogy jelen helyzetben kik fognak autóbuszos szolgáltatásokat igénybe venni. „A napközis táborok kevés kivételtől eltekintve nem képeznek jelentős piacot az autóbuszos vállalkozásoknak. Ezért nem várom a táborok beindulásától a buszos utaztatás piacának elindulását” – jegyezte meg a Vezess érdeklődésére Kulcsár Imre, a jelenleg 12 darabos flottával rendelkező HCC Kft. ügyvezető igazgatója.
Mindenki bízik a turizmus gyors újraindulásában.
Újrakezdeni, de hogyan?
Az ágazat készen áll az újrakezdésre, és a higiéniai szabályok betartása érdekében kidolgozott egy protokollt is az autóbuszok fertőtlenítése érdekében. „Az teljesen természetes, hogy a megbízók az induláskor a járványhelyzetben elvárt módon takarított és fertőtlenített járművekbe szállhatnak be – azaz jóval biztonságosabb környezetben utazhatnak, mint például a rendszeres utascsere miatt kevésbé sterilizálható menetrend szerinti járatokon” – hangsúlyozta Árvay Tivadar. Hozzátette: fontos egymás egészségének a védelme, ezért a buszokon minden utas számára előírás az arcmaszk használata.
A 1,5 méteres szociális távolság egy 2×2 sorban ülésekkel telerakott turistabuszban nehezen értelmezhető. Az MKFE kommunikációs menedzsere szerint, ha az utasok száma lehetővé teszi, akkor esetleg ki lehet alakítani szeparált ülésrendet, de a maszk viselete és a rendszeresen használt tárgyak fertőtlenítése a megfelelő megoldás, az utasok védelme ezzel biztosított.
Folyamatos fertőtlenítés
Az biztos, hogy nagy nyomás nehezedik ebben a helyzetben a buszsofőrökre, hiszen nekik kell ügyelniük a tisztaságra a különjárati buszokon. (Persze az is fontos, hogy az utasok ebben partnerként viselkedjenek.) Ehhez minden vállalkozás biztosítja a fertőtlenítő szereket, így a megállások alkalmával a gépkocsivezetők át tudják törölni a kapaszkodókat, emellett a felszálló utasok részére rendelkezésre áll fertőtlenítő hatású kéztisztító is.
Nemcsak a magánvállalkozók, hanem maguk a buszgyártók is kínálnak már megoldást a járványhelyzetre. A spanyol Irizar például már turistabuszoknál is elérhetővé tette a plexifalak alkalmazását a vezetőtérben, emellett olyan plexiüveget mutattak be, amelyeket az ülések háttámláira lehet felszerelni. Ezek ugyan nem nyújtanak 100 %-os védelmet, de kiegészítő eszközök lehetnek a fertőzésveszély csökkentésére, mivel az utasok „maszktűrő képessége” nem egyforma.
„Noha előremutató elképzelésnek tartom, úgy gondolom, csak részben használhatók az ilyen ötletek. A gépkocsivezető elszeparálása inkább a városi, elővárosi járműveknél indokolt, a folyamatos utascsere és a járművek kialakítása miatt. Az ülések hátuljára szerelhető plexiüvegeknél sokkal hatékonyabb védelmet nyújtanak a maszkok. Egy plexilap nem jelent érdemi védelmet a fertőzés ellen. Ennél sokkal egyszerűbb megoldás az utasokat felkérni a maszk viselésére, ahogyan az jelenleg is történik a BKK-járatokon” – emelte ki a HCC Kft. ügyvezető igazgatója.
Az MKFE álláspontja szerint ugyanakkor a korábban említett fertőtlenítési és higiéniai óvóintézkedések teljesen biztonságos körülményeket teremtenek az autóbuszos utazásokhoz, legyen szó gyermektáboroztatásról, belföldi kirándulásokról, vagy más szervezett buszos programokról.
Meddig bírják?
Könnyen lehet, hogy sok vállalkozás már nem fogja tudni megvárni a piac újraindulását, mert késlekedik a valódi segítség. Az MKFE a Magyar Kereskedelmi Iparkamara koordinálásával két írásos anyagban is tett javaslatot a kormánynak a buszos személyszállító vállalkozások és a közúti árufuvarozók helyzetének javítására. „Érthetetlen, hogy az adó- és járulékfizetési kedvezményezetti körbe továbbra sem kerültek be az autóbuszos vállalkozások, holott ezek a cégek lassan három teljes hónapja megbízások nélkül maradtak, járműveik állnak” – hívta fel a figyelmet Árvay Tivadar.
A szakmai érdek-képviseleti szervezet szerint a buszos ágazat megmentése csak gyors, széles kör számára elérhető, és legalább 2020 végéig kitolt támogatásokkal lehetséges. A turizmust és az idegenforgalmat kiszolgáló autóbuszos vállalkozásoknál ez a határidő akár 2021 tavaszára is módosulhat, hiszen az EU-s prognózisok szerint sem várható az idegenforgalom talpra állása ebben az évben az MKFE szerint. Mint ismeretes, az Európai Bizottság is csak május 27-én fogja bemutatni a turizmus újraindítására vonatkozó tervezetét.
Google trendek szerint május 16-án jelentősen megugrott a keresések száma az autóbusz-vezetői állásokra.
Európai összefogás
A buszos vállalkozások a túlélés érdekében nemcsak a költségeiket próbálják meg csökkenteni, hanem mindent megtesznek egy széles körű, országokon átívelő összefogás megteremtésére. Mert most bárkinek lehet egy jó ötlete a talpon maradás és a boldogulás érdekében. „Cégünk az ETOA (Európai Utazásszervezők Egyesülete) tagjaként kiemelt figyelmet fordít a szakmai újdonságokra és hírekre, hiszen az információ ebben az összefüggésben fontos értéket képviselhet. Nyomon követjük továbbá, hogy melyik ország hogyan igyekszik segíteni a vállalkozásokon és milyen sikerrel. Tartjuk a rendszeres kapcsolatot nemzetközi partnereinkkel, autóbuszos kollégákkal és megrendelőkkel”– jegyezte meg Kulcsár Imre.
A szorosabb kapcsolattartás megteremtette a #honkforhope nemzetközi kezdeményezést, amely az európai autóbuszos vállalkozások helyzetének javítására jött létre. A mozgalom múlt hónapban Ausztriából indult, ahol már április végén is voltak felvonulások azzal a céllal, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét az autóbuszos vállalkozók nehéz helyzetére. A demonstrációk azóta több országban folytatódtak az Egyesült Államoktól kezdve Németországon, Franciaországon, Olaszországon át egészen Horvátországig és Szlovákiáig.
Az alapprobléma minden országban ugyanaz, vagyis hogy a mobilitási korlátozások és a távolságtartási ajánlások ellehetetlenítik a vállalkozások működését. „A vállalkozók országonként más-más segítséget kaptak. Ebből a szempontból az erős középmezőnybe tartozunk. A fizetési moratórium egyedülállóan széles körű kedvezményeket biztosít a cégek részére, a bértámogatási rendszer is létrejött, de más országokhoz képest korlátozott a hatása, járulékkedvezményt viszont annak ellenére nem kapott a szakma, hogy a válság első pillanataitól deklarálta a kormány, hogy kiemelt célja a turisztikai vállalkozások megmentése” – emelte ki a HCC Kft. ügyvezető igazgatója.
A #honkforhope mozgalom tagjai azt várják el a nemzeti kormányoktól, hogy egyrészt tegyenek lépéseket az utazási korlátozások feloldására, valamint egyértelműen és transzparensen kommunikálják a nyitásra vonatkozó terveiket. „Megértem, hogy minden ország más-más cipőben jár és emiatt lehetetlen egységesen, egyszerre véghezvinni a nyitást, de a tervezést nagyban segítené az országok egymás közötti koordinációja és azok kommunikálása” – figyelmeztet Kulcsár Imre.
Buszon nehéz tartani a 1,5 méteres szociális távolságot.
A belföldi piac segíthet?
Jelen pillanatban a legkézenfekvőbb megoldásnak a belföldi utazási piac fellendítése tűnik, igaz, ez önmagában nem képes felszívni minden rendelkezésre álló buszos kapacitást. „Jómagam azon az állásponton vagyok, hogy szigorúan ellenőrzött keretek között végzett fertőtlenítés, a tudatos utazói magatartás és konstruktív utazásszervezői hozzáállás mellett lehetővé kell tenni, hogy a buszok közel teljes kapacitással üzemelhessenek” – hangsúlyozta a HCC Kft. első embere.
Az MKFE szerint azt is figyelembe kell venni, hogy a nemzetközi turizmust kiszolgáló hazai cégek vannak most a legnehezebb helyzetben, mivel nekik a legmagasabb komfortigényeket kielégítő autóbuszokat kellett vásárolniuk, de ezek a buszok még várhatóan sokáig állni fogak. A turizmus újraindulásakor viszont azonnal szükség lesz rájuk. „Ahhoz, hogy a magyar autóbuszos szolgáltatók ott lehessenek a startvonalon, elengedhetetlen a vállalkozások stabilitásának megőrzése. Bevételek híján ez most kizárólag a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében, és állami források biztosításával, például vissza nem térítendő támogatásokkal, adó- és járulékcsökkentő lépésekkel, valamint kamatmentes hitelekkel lehetséges” – jegyezte meg az MKFE kommunikációs menedzsere.
Az biztos, hogy más időszámítás kezdődik a kijárási korlátozások feloldásával, ugyanis amíg tart a járvány, addig az utasoknak is megértőbbnek kell lenniük bizonyos szabályokkal szemben. Kulcsár szerint az autóbuszban töltött idő alatt ugyanis maszkot kellene viselniük, tartózkodniuk kellene a fedélzeti WC használatától és az ételfogyasztástól, illetve el kellene fogadniuk, hogy a személyzet hőmérővel ellenőrizze a testhőmérsékletüket. Persze az is lehet, hogy ennyi hónapnyi karantén után már mindenki örülni fog, hogy egy kicsit buszra szállhat, és elutazhat oda, ahová a szívének kedves.
