Bár a 260-as és a 280-as Ikarusok évtizedekig hozzátartoztak Varsó utcaképéhez, manapság az a szenzáció, ha egy-egy megmentett példány még feltűnik belőlük a felhőkarcolók között. Két évvel ezelőtt, a varsói buszközlekedés centenáriumán a közlekedésbarátok egy 38 éves Ikarus 260.04-essel idézhették fel a régi időket. Ez a típusváltozat történelmi időkben jelent meg a lengyel fővárosban. Az első 260.04-es ugyanis két nappal a hadiállapot bevezetése előtt, 1981. december 11-én tűnt fel először a lengyel fővárosban és eredetileg piros-fehér fényezésben közlekedett, éppen ezért a nosztalgiabusz-változat is ilyen fényezést kapott (később a varsói buszok sárga-piros festéssel közlekedtek).
A varsói közlekedésbarátok blogján számtalan eredeti kép fedezhető fel abból az időszakból, amikor a 260-asok kezdtek elterjedni Varsó utcáin. Ezek közül is az egyik legérdekesebb, amin az látható, ahogy az egy Ikarus nyitott ajtókkal halad az úton, mert még az alsó lépcsőkön is álltak utasok. Bár anno a lengyelek valószínűleg kényszerűségből tették ezt, manapság az Ikarus nosztalgiabuszokat akkora érdeklődés övezi, hogy könnyen elképzelhető lenne hasonló produkció. Már csak azért is, mert idén nyáron végre korlátozások nélkül lehet használni ezeket a buszokat.
A nagy érdeklődésre való tekintettel az idei nyárra a varsói közlekedési vállalat, a ZTM két Ikarus 260-as nosztalgiabuszt is üzembe állított. A magyar autóbuszgyártás hőskorszakát idéző autóbuszok május elseje és szeptember 25-e között közlekednek a kifejezetten a retró buszok számára dedikált 100-as viszonylaton. Ahogyan a 260-asnak, úgy ennek a vonalnak is már történelme van. A viszonylat eredetileg 1949-ben indult és egészen 1979-ig létezett 100P és 100L jelzéssel. Később, a kétezres évek elején többször sor került az újraindítására, azonban már kifejezetten a turizmus igényeinek a kiszolgálására, mivel a viszonylat olyan nevezetességeket érint, mint az egykori Szász Palota romjainál lévő Ismeretlen Katona Sírja, az Állatkert, a Nemzeti Múzeum, vagy éppen az új varsói Nemzeti Stadion.
A nosztalgiabuszokra a lengyel főváros legidősebb felhőkarcolója, a Kultúra és Tudomány Palotájával (PKiN) szemben, a Marszalkowska sugárúton található „Centrum 02” megállóban lehet felszállni, és közel egyórányi utazás után szintén ide, a centrumba érkeznek vissza a járművek. Mivel a nosztalgiabuszok nemcsak szombaton, hanem vasárnap és ünnepnapokon is szállítanak utasokat, ezért talán nem is baj, hogy idén két Ikarus 260-ast is forgalomba állítottak.
Egyikőjük egy Ikarus 260.73A típusú autóbusz, amelyet 1995-ben állítottak forgalomba. Érdekessége, hogy hajtásáról a Rába 204 lóerős D10-es motorja gondoskodik, amelyhez egy Voith D864.3E típusú automata váltó csatlakozik. A busz utolsó nagy felújítását az előző évtized elején kapta és az interneten fellelhető információk szerint még 2018-ban is forgalomban volt. 2020 óta nosztalgiabuszként közlekedik.
A másik pedig ugyancsak egy Ikarus 260.73-as típusú autóbusz, ám ez piros karosszériafényezéssel és sárga ajtókkal rendelkezik. Motorja megegyezik társáéval azzal a különbséggel, hogy ennél ZF 4HP500 típusú automata váltóval társították a győri gyártmányú erőforrást. Eredetileg WXA 6043 rendszámmal állt forgalomba, 2002-ben megkapta a jelenlegit (WI 59089). A Phototrans.eu lengyel oldalon fellelhető képek tanúsága szerint nem kevés száma volt ennek a busznak, a szélvédő alatt jelenleg a 6930-as szám látható, amit 2015-ben kapott meg. A jármű kívül-belül patika állapotnak örvend, utastere éppen olyan, mint amikor forgalomba helyezték. Érdekessége, hogy bal oldalán csak minden második oldalablak nyitható kivitelű, illetve az első ajtónál a lépcső kapaszkodóját és a vezetőfülkét egy vízszintes cső köti össze, mivel egy időben az első ajtószárnyat Varsóban leválasztották a sofőr számára. Így az utasok biztosan nem tudtak a vezetőfülke holtterébe állni.
És, hogy milyen lehet utazni vele az égig érő felhőkarcolók között? Az alábbi rövidke videó talán segít visszaadni a hangulatot.
