Bár a napi több százezer BKV-utas úti célja biztosan különbözik, van azért, ami minden utasban közös, ez pedig nem más, mint a biztonságos közlekedési iránti igény. Erre szeretné felhívni a figyelmet a Budapesti Közlekedési Vállalat legújabb közlekedésbiztonsági kampánya. A társaság munkatársai ebből az alkalomból egy kisebb vezetéstechnikai bemutatót is tartottak a Groupama Tanpályán.
Látszólag olyan egyszerű dolognak tűnik reggel elmenni otthonról, aztán épségben hazatérni. De aztán mindig eszembe jut az egykori oktatóm mondása, hogy „nem akkor tanulsz meg vezetni, ha nem mész neki senkinek, hanem akkor, ha már azt is el tudod kerülni, hogy mások figyelmetlenségből neked menjenek”. Egy buszsofőr számára szintén nem opció, hogy bárkivel ütközzön. Egy 16,2 tonnás össztömegű 415-ös ugyanis egészen másfajta pusztítást tudna okozni, mint mondjuk egy Smart.
Az Ikarus már régen megalkotta a tökéletes műszerfalat.
A rendelkezésre álló adatok szerint a közösségi közlekedés a városi közlekedés legbiztonságosabb formája, de persze mint minden statisztikán, úgy ezen is lehet és kell is javítani. Ha vetünk egy pillantást a BKV statisztikájára, akkor az látható, hogy a 2021 januárjától egészen mostanáig tartó időszakban az autóbusz-vezetőik átlagosan 198 ezer kilométerenként okoztak egy balesetet.
Más járművek ugyanakkor jóval gyakrabban, átlagosan 70 ezer kilométerenként koccantak vagy ütköztek BKV-busszal a fent említett időszakban. Az autóbusz- és trolibusz-közlekedésben a nem a BKV hibájából keletkező balesetek több mint fele az alábbi három okra vezethető vissza: szabálytalan sávváltás, oldaltávolság helytelen megválasztása, elsőbbségadás elmulasztása a táblával jelzett helyen.
Józan Róbert immáron hat éve dolgozik gépjárműforgalmi oktatóként a BKV-nál.
És még nem is beszéltünk azokról a bosszantó dolgokról, amelyek megnehezítik a buszsofőrök és utasaik életét. Ezek közé tartoznak például a buszmegállóban szabálytalanul parkoló járművek, hiszen ilyenkor a buszvezetőknek valahogyan meg kell oldaniuk az utasok biztonságos le- és felszállását. „A forgalmi sávok között ide-oda cikázó autósok pedig gyakran elveszik tőlünk azt a féktávolságot, ami lehetővé tenné, hogy forgalmi helyzetből adódóan úgy fékezhessünk vagy lassíthassunk, hogy az ne jelentsen komoly terhelést az ülő vagy álló utasokra. Amikor hirtelen bevágnak eléd, akkor újra el kell kezdeni felvenni a biztonságos követési távolságot másoktól” – árulta el érdeklődésemre Józan Róbert, a BKV gépjárműforgalmi oktatója.
És, hogy mit élnek át egy-egy kényszerű fékezésnél az utasok, azt a vezetéstechnikai bemutatón én is megtapasztalhattam. Úgy csapódtam be az előttem lévő IMAG Halas ülésbe, mint a NASA DART űrszondája az aszteroidának szeptemberben. (A vezetéstechnikai bemutatón készült felvételek a cikk végén található videóban megtekinthetők.) Szintén probléma, hogy nagyon sokan jogtalanul használják a buszsávot, legyen szó biciklisekről, személyautókról vagy áruszállítókról. Egy buszsofőrnek az ilyen renitens elemekkel is meg kell harcolnia, ráadásul úgy, hogy nem mindenkinél egyforma a KRESZ ismerete. A városi kerékpározáshoz például jelenleg furcsa módon nem kell KRESZ-vizsga. Ezzel szemben egy buszsofőrnek rendelkeznie kell D kategóriás jogosítvánnyal, illetve érvényes GKI-vizsgával, máskülönben a kormány mögé sem ülhetne.
Nem ugyanazt éli át egy utas egy Ikarus 415-ös és egy Skoda Rapid fedélzetén. Utóbbiban ugyanis biztonsági öv is van.
Hogyan tudnák a személyautósok segíteni a buszvezetők munkáját? „Nekünk már az is nagy segítség lenne, ha figyelmet fordítanának a KRESZ-re, ami ugye előírja, hogy lakott területen belül segíteni kellene az autóbuszok visszasorolását a forgalmi sávba a megállóhelyekről. Ez nagy segítség lenne számunkra, hiszen feszített a menetrend és érthető módon mindenki azt szeretné, ha időben érne oda a busz a következő megállóba” – hangsúlyozta a BKV gépjárműforgalmi oktatója, aki 2004-ben került a BKV-hoz és 2010-ben szerzett oktatói szakképesítést. 2016 óta pedig már főállású oktatóként tevékenykedik.
A BKV-buszsofőrök ugyanis munkába állás előtt szakmai oktatásban részesülnek és a megszerzett tudásból vizsgázniuk is kell. Emellett kötelező számukra időről időre szakmai továbbképzéseken is részt venni, amelyeknek többek között része az extrém forgalmi vészhelyzetek elhárításának gyakorlata speciális tanpályán. Erre szükségük is van, mivel egy csuklós buszon akár 150 utast is szállíthatnak egyszerre, akiknek a biztonságáért egy személyben felelnek. Talán kevesekben tudatosul, hogy ha egy buszt hoznak külső félként balesetveszélyes helyzetbe, akkor a járművön és vezetőjén kívül akár 150 utas testi épségét is kockára tehetik.
