A ’70-es években a gyártók egyre inkább hódoltak annak a trendnek, hogy minél magasabbra tegyék a távolsági buszok esetében a padlót, hogy minél jobb kilátás álljon az utasok rendelkezésére utazás közben. Ennek jegyében született meg az S200-as is, amelyről a Genfi Autószalonon rántották le a leplet. A szuper magaspadlós autóbusz nem kis feltűnést jelentett a maga idejében, ugyanis közel négy méteres (3,55 m) karosszériával rendelkezett, vagyis akkora volt, mint egy emeletes busz.
Hatalmas szélvédő
A háromtengelyes távolsági autóbusz hatalmas, enyhén hajlított szélvédővel, mindkét oldalon dupla visszapillantóval, illetve három tengellyel rendelkezett. Az újdonság homlokfala az előd, vagyis a 100-as szériára emlékeztetett, azonban a mérnökök némileg szögletesítették a fényszórók és a hűtőrács körüli részt a kor uralkodó trendjeinek megfelelően.
Az S200 bemutatóbusz Franciaországban teljesített szolgálatot. Fotó:
Jean-Henri Manara/Flickr
A téglalap alapú fényszórókat viszont a korábbiakkal ellentétben úgy építették be, hogy azok nem kiemelkedtek a karosszériából, hanem épp ellenkezőleg, olyan hatást keltettek, mintha bele lennének „süllyesztve” a kocsitestbe. Ez önmagában újszerű hatást keltett, mindamellett eleganciával ruházta fel a Setra legújabb távolsági buszát. Bár a modell alapvetően két, kifelé nyíló, távműködtetésű lengőajtóval rendelkezett, a második ajtó – amelyet az első és a második tengely közé építettek be – szinte észrevétlenül „simult bele” a karosszéria vonalába.
Hihetetlen luxus
Az autóbuszon összesen 41 ülőhely volt, emellett az utastérben tágas fülkével rendelkező WC is rendelkezésre állt a második ajtónál. Az utastér szellőzéséről légkondicionáló gondoskodott és a székek felett is megtalálhatók voltak egyénileg állítható légbefújók, illetve olvasólámpák. Érdekesség, hogy a második ajtónál az autóbusznak „alsó szintje” is volt, az emeletes buszokhoz hasonlóan. Ennek megfelelően a megrendelők akár gardróbszekrényt (divatos nevén ruhatárat), minikonyhát, vagy akár minibárt is kérhettek erre a részre.
Fotó: Eurotransport.de/Jacek Bliski
Fotó: Eurotransport.de/Jacek Bliski
Sőt, ha a megrendelő fontosnak tartotta, akkor egyfajta hálóhelyet csináltathatott oda, hogy aztán a sofőrök könnyebben ki tudják pihenni a nemzetközi utak fáradalmait. A csomagok tárolására még így is 14 köbméteres raktér állt rendelkezésre a padló alatt. A táskákat és a különféle bőröndöket a mellső tengely mögött lévő, manuálisan nyitható oldalajtókon keresztül lehetett bepakolni az autóbusz csomagterébe. A jármű hajtásáról 320 lóerős (235 kW), tízhengeres dízelmotor gondoskodott, amelyet a Mercedes-Benz fejlesztett és gyártott.
Elment a legenda
A Setra S200-as fogadtatása alapvetően sikeres és kedvező volt. A Német Szövetségi Köztársaságban (NSZK) működő lapok úgy jellemezték az újdonságot, mint a Neoplan Cityliner versenytársát. De olyan véleményeket is lehetett olvasni, amelyek szerint a magaspadlós távolsági buszok úgy távlatokat nyithatnak a turisták szállításában, mert már nem kizárólag városnéző autóbuszként, sokkal inkább távolsági kocsiként lehet őket bevetni.
Fotó: Eurotransport.de/Jacek Bliski
Az S200-as sikerét némileg beárnyékolta a cég oszlopos tagjának, vagyis a vezérigazgató halála. 1973. április 23-án ugyanis tragikus hirtelenséggel elhunyt az alapító fia, ifj. Karl Kässbohrer, aki számtalan innovációval naggyá és híressé tette a családi vállalkozást. A cég vezetését testvére, Otto Kässbohrer vette át, de két unokaöccse, Karl és Heinrich Kässbohrer is sokat segítettek neki ebben az időben. A váratlan haláleset miatt elhúzódott az új típuscsalád bevezetése, hiszen a következő 200-asra 1976—ig kellett várni (Setra S 215 HD).
Az S200-as bemutatását követő évek azonban nem teltek eseménytelenül, hiszen 1975-ben Monacóban harmadik helyezést ért el a szupermagaspadlós modell a Nemzetközi Autóbuszhéten, a távolsági autóbuszok között. Bár az S200-ashoz hasonló, extra magaspadlós modellek később a Setra kínálatának perifériájára szorultak, ettől függetlenül a gyártó nem mondott le ezen buszok építéséről. Az azonban világossá vált számára, hogy a jövőt a High Decker, vagyis a magaspadlós turistabuszokra lehet építeni.
Az S200-as strapabíróságát jól tükrözi, hogy a francia Les Cars Phoceens-nél akadt olyan, amelyik 28 éven keresztül közlekedett Marseille és Nizza között és ez idő alatt legalább 1,6 millió kilométert gyűjtött össze.
