Korábban sosem készült genderalapú felmérés a tömegközlekedésről Magyarországon, most azonban a Népszava szemlézett egy tanulmányt, melyet Kimmer Diána, a Budapesti Közösségi Központ (BKK) ügyfélélmény- és elemzési menedzsere készített.
Jelentős különbségekre világított rá a kutatómunka a két nem közlekedési szokásai kapcsán: a nők 48 százaléka utazik tömegközlekedéssel, míg a férfiak esetében 38 százalékos az arány. Fordított a helyzet, ha autóhasználatról van szó, ez esetben ugyanis a nők 33 százalékos aránnyal képviseltetik magukat, miközben a férfiak 46 százaléka ül volán mögé. A megtett kilométerek tekintetében is jókora különbség mutatható ki: a nők 16 százalékkal kevesebbet közlekednek autóval, de ennyivel többet használják a tömegközlekedést.
Ami a gyaloglást és a kerékpározást illeti, kisebb a különbség, de az egyértelmű, hogy előbbit inkább a nők, utóbbit pedig a férfiak választják nagyobb arányban. Ez Kimmer szerint a hagyományos nemi szerepekre vezethető vissza, például arra, hogy a férfiakkal szemben hamarabb jelentkezik elvárás arra, hogy jogosítványt szerezzenek.
Amellett, hogy a több mint ötezer ember bevonásával készült kutatásból az is kiderült, ki milyen célból használja a tömegközlekedést, a BKK a Budapesti Mobilitási Tervhez, vagyis a főváros hosszú távú közlekedési stratégiájához is ajánlásokat fogalmazott meg.
Mint írják: „A férfiak esetén fontos lerakni azokat az alapokat, hogy egyáltalán nem ciki buszra, villamosra, trolira ülni.”
A kutatómunka szerint sokakban él a sztereotípia, miszerint a tömegközlekedés továbbra is az ősrégi járművekkel jelent egyet Budapesten, holott az elmúlt években a járműállomány jó részét már lecserélték. Erre jó példa, hogy épp ezekben a hónapokban áll forgalomba 150 új MAN busz az ArrivaBus Kft. kötelékében, miközben a trolibusz- és a villamosflotta is folyamatos megújuláson esik át.
