„Mi ez, csak nem egy újabb svéd lakberendezési áruház?” – tehetné fel a kérdést a halandó ember a Northvolt Lab láttán. A hatalmas, többszintes épület kívülről stílusos öltözetet kapott. Homlokzatát fadeszkák és az ízléses betűkkel kirakott márkanév díszíti. A cellafejlesztési laboratórium nem az egyetlen már Svédországban, mert jóval északabbra felépült a gigagyár, a Northvolt Ett, ami nagy tételben tudja a cellákat gyártani bármilyen cég részére.
A Northvolt Lab 96 olimpiai úszómedencényi területet foglal el. Az utcafronton lévő többszintes fogadó épület olyan, mintha valami dizájnhotel lenne. Recepció, büfé és pingpongasztal is van az alsó szinten. Ingrid, a recepciós hölgy érkezésemkor egy mágneskártyát nyom a kezembe, és megjegyzi, hogy ne feledkezzünk meg a fikáról, vagyis a svéd édességidőről sem. Egy masszív hosszú kávéra és egy kis sütire nehéz lenne nemet mondani, utána pedig a fenyőfák által körbevett külső kapun keresztül lehet elérni magát a laboratóriumot is, ami egy mini cellagyár is egyben. Kis túlzással elmondható, hogy ez a Northvolt Ett gyár piciben.
Szinte szenzációként robbant be a világsajtóba, amikor áprilisban a Scania és a Northvolt bejelentette, hogy olyan akkumulátort mutatott be, amellyel 1,5 millió kilométeres futásteljesítmény is elérhető. Ez nem kis eredmény akkor, amikor a svéd gyártó egyes versenytársai 8 év vagy maximum 200 000 kilométeres garanciával számolnak. Ha valaki azt gondolná, hogy ez valami médiahekk, akkor előrebocsájtjuk, hogy a két cég szeptember elején meghívta a világsajtót abból az alkalomból, mert elstartolt ezen nagy teljesítményű akkumulátorok gyártása. Az eseményre a Vezess is meghívást kapott, így első kézből nézhettük meg a gyártási folyamatokat.
A Northvolt kevéssé ismert még Magyarországon. A cég története 2016-ban kezdődött, amikor a Tesla egykori alelnöke, Peter Carlsson startupot alapított. A férfi – aki jelenleg a Northvolt igazgatói posztját tölti be – azt tartotta szem előtt, hogy hamarosan rengeteg akkumulátorra lesz szükség Európában, így bízott abban, hogy időben lépett a piacra. A várakozásai helyesnek bizonyultak, ma ugyanis a Northwoltnak 55 milliárd dolláros megrendelés állománya van olyan cégektől, mint a BMW, Fluence, Scania, Volkswagen, Volvo Cars, illetve a Polestar. Az idea, ami mentén ezt elérték nem volt más, mint az úgynevezett zöld lítiumion akkumulátor cella, amely a lehető legalacsonyabb ökológiai lábnyommal rendelkezik.
A Northvolt-birodalom
Bár mi a svédországi Västerås-ban található cellagyártó üzemet jártuk be, ennek ellenére már több meglévő és épülő létesítménye van a Northvoltnak Európa-szerte. A mintegy 71 futballpályányi területet elfoglaló, Észak-Svédországban, Skellefteå-ban felhúzott Northvolt Ettben több mint kétezer alkalmazott dolgozik. A teljes egészében megújuló energiaforrásokból előállított áramot használó gyár 60 GWh éves kapacitással rendelkezik.
A Northvolt Ett gigagyár madártávlatból.
Emellett a Northvolt gdanski (Lengyelország) a Dwa elnevezésű üzemében akkumulátor-rendszereket építenek a motorgépektől kezdve a bányagépeken át, egészen a hajókig. A németországi Heidében pedig olyan akkumulátor-gyár nő ki a földből, ami egymillió járműhöz lesz képes aksikat gyártani, végül pedig Göteborgban pedig olyan üzem épül a Volvóval közösen, amely az energiatároló egységek mellett aksicella kutatás & fejlesztési részleggel is fog rendelkezni. Fontos megjegyezni, hogy a 2025-ben megnyíló göteborgi aksiüzem teljesítménye csak picivel, mindössze 10 GWh-val marad el a Northvolt Ett-től.
Laborban jó lenni
Bár a Northvolt Lab nem kizárólag a Scania támogatására épült, kérdésemre elárulták, hogy a szóban forgó prizmatikus cellával készülő, 1,5 millió kilométeres futásteljesítményre tervezett aksit a griffes gyártóval közösen fejlesztették ki, ergo csak és kizárólag a Scania haszonjárműveibe fogják beépíteni. Na de, nézzünk szét!
Készülnek a cellák a Northvolt laboratóriumában.
A laboratóriumban való körbejáráshoz munkavédelmi cipőt kell venni. Az ajtókban ragacsos belépők akadályozzák meg, hogy valaki finom port vigyen be a gyártás helyszínére a talpán. A Northvolt Labban mindenre képesek, kezdve az aktív alapanyagok előállításától a különféle formátumú cellákig. Az üzemben aktív katódot, anód- és katódelektródákat, valamint cellákat is gyártanak.
Az üzem szó szerint egy boszorkánykonyha, mert nemcsak az akkumulátor kémiai megoldásokkal, hanem új gyártástechnológiai eljárásokkal is tudnak kísérletezni. Lehetőség van továbbá a megrendelők által specifikált cellák kisszériás gyártására is. A Northvolt Lab gyártósora fel van arra készülve, hogy egymástól teljesen eltérő kémiával, vagy formátummal rendelkező cellákat gyártson. A hangsúly jelenleg a nagyobb energiasűrűségű NMC kémiájú cellákon van, de kísérleteznek másfajta megoldásokkal is. Ottjártunkkor a gyártósoron prizmatikus cellák készültek, amelynek során az anód-katód párokat tartalmazó stócot egy kemény tasakba teszik bele. A formázás és az öregítés fázisában a cellából származó gázokat nem a tokozáson belül, egy extra zsebben gyűjtik, hanem a prizmatikus cellákon lévő szelepen keresztül engedik ki. Ezek a gázokat természetesen utókezeléssel ártalmatlanítják, így azok nem jutnak ki a természetbe, vagy az üzembe.
A Scania új akkumulátorgyára Södertaljében.
Beindul a Scania is
Szeptember 5-én került sor a Scania akkumulátorgyárának ünnepélyes megnyitójára, amely ott volt Christian Levin, a Scania és a Traton-csoport elnöke és Ebba Busch, a svéd miniszterelnök-helyettes. Az új üzemet – amelyet szintén meglátogatott a Vezess – egy kevésbé használt kamionparkoló területén húzták fel. Első ránézésre ez is inkább irodaháznak tűnik sem, mint bármilyen gyárnak, de ha felmegy az ember a lépcsőkön, akkor az épület belsejében, felülről nézhet rá a gyártási folyamatokra. Ha van valami, ami először azonnal tudatosul az emberben akkor az az, hogy az összeszerelés túlnyomó részét robotok végzik. Emberekkel csak leginkább a folyamatfelügyeléssel megbízott munkaállomásokon találkozhat az idetévedő.
Ebba Busch (középen) és Christian Levin.
A megnyitón Ebba Busch az elektromobilitás és az energiafüggetlenség mellett emelt szót és két dolgot is elárult, hogyan fogják segíteni ezt a témát Svédországban. „A jövő évben dupla akkora forrást, mintegy egymilliárd svéd koronát fogunk fordítani a svédországi energiahálózat fejlesztésére, a svéd elektromos töltőhálózatot pedig 2,5 milliárd koronás beruházással fogjuk bővíteni” – jegyezte meg Ebba Busch utalva arra, hogy az elektromobilitás elterjedéséhez állami segítségre is szükség van.
Christian Levin, a Scania első embere egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy ennél is többet szeretne: azt mondta, hogy a töltőhálózat kiépítése mellett szükség van arra, hogy további ösztönzőkkel segítsék a fuvarozókat az elektromos hajtásláncra való átállásban. Ezek között említette az adókedvezmények vagy a járművásárlási programok indítását, véleménye szerint ugyanis ezek nélkül lassabban fog haladni az átállás. Abban mindenki egyetértett, hogy nincs értelme e-teherautót gyártani, ha az környezetszennyezőbb, mint a dízel.
Éppen ezért az energiamixben tovább fogják növelni a megújuló energiaforrások arányát, ezáltal pedig tovább nőhet a zöld áram jelentősége. Bár a Scania svéd gyártót, alapvetően nem a hazai piac tartja el. Mindössze a griffes logóval ellátott járművek 2-3 százaléka kerül Svédországba, vagyis az, hogyan gondolkodik a Scania a teherautókról, az a világ logisztikai iparára hatással lehet.
Ebben a Scania 40R-ben már új aksi van.
2030-ra minden más lesz
A Scania most úgy látja, hogy az akkumulátortechnológiás teherautóban van a jövő, ezért 2030-ra a márka által értékesített járművek több mint fele elektromos lesz. Még messzebb tekintve az is elképzelhető, hogy minden jármű elektromos hajtáslánccal fog rendelkezni.
Az új üzem közvetlenül a Scania alvázgyártó üzeme mellett kapott helyet Södertaljében, amit felkészítettek az elektromos járművek sorozatgyártására. A 18 ezer négyzetméter alapterületű épületbe szállítószalagon érkeznek be az akkumulátorok gyártásához szükség alapanyagok, így például a 2,2 kilogrammos cellák. A teljesen automata összeszerelő szalagon közel 100 darab robot dolgozik, ami legalább 100 százalékos automatizáltságot jelent.
Ugyanakkor a gyártósoron van hat állomás, ahol manuális gyártás zajlik, ebből kettő a tesztelésé, egy a modulok összeépítésé, illetve van még egy a belső rétegek beépítésével, valamint a felcímkézéssel foglalkozó rész. A gyártósor alapvetően két részre osztható: az egyik különféle rétegek összeállítása, a másik pedig a külső akkumulátor ház felépítése. Nyilván ez nagyban függ attól, hogy egy megrendelő – azaz a Scania – milyen kapacitású akkumulátorokat rendel.
A Northvolt cellája akkora, mint egy VHS-kazetta.
Egyetlenegy, a VHS kazettára hasonlító cella 0,8 kWh kapacitással rendelkezik. Egy akkumulátormodulban pedig összesen 18 darab cella van, amely így értelemszerűen 10,4 kWh kapacitással bír. Az akkumulátormodul már magában foglalja a vezérlőegységet is (CMC). Az e-teherautók és e-buszok nélkülözhetetlen tartozéka a VCB-kábel, amely összekapcsolja az akkumulátorokat, a villanymotort, valamint a dugaljakat. Ezekből 4800, vagy még ennél is több variáció létezik. 60, de akár 1500 voltosak is lehetnek.
Most még üresek a sorok a Scania akkumulátorgyárában.
Végeredményben az aksigyárból komplett akkumulátorok jönnek ki. Egy aksiban adott esetben 20 darab modul is lehet, így 208 kWh-os kapacitással rendelkezhet. Ekkor már jelentős súlyról, mintegy 1200 kilogrammos tömegről és 700 voltos feszültségről beszélhetünk. Ráadásul egy ilyen aksinál már négy darab hűtőrendszer is rendelkezésre áll. Ez elengedhetetlen a működéséhez. Ezeket az akkumulátorokat aztán a járművek alvázához erősítik, de ha befér a fülke alá, akkor oda is raknak belőle.
A Scania fontos mérföldkőként tekint a szeptember elején megnyitott akkumulátor összereszelő üzemre. Az új Northvolt aksik a márka elektromos járműveinek alaptartozékai lesznek és erre bizonyíték az a két darab Scania 40R típusú 4×2-es és 6×2-es teherautó, amelyeket a gyár megnyitásakor az épület elé állítottak. Ezekkel akár 350 kilométert is meg lehet tenni egyetlenegy feltöltéssel. Most már csak az a kérdés, hogyan fognak teljesíteni a közúti áruszállításban hosszú távon ezek az elektromos teherautók?
