Mind a városi, mind pedig a távolsági buszközlekedésben egyre több a betöltetlen álláshely az IRU szerint. A szervezet összesítése arra világított rá, hogy jelenleg 105 ezer nyitott pozíció létezik Európában, ami 54 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest. Ez komoly jele annak, hogy a buszos és a különjárati személyszállítással foglalkozó szegmens a poszt-Covid-visszapattanás révén komoly munkaerőhiányban szenved. A cégek 80 százalékának problémát okoz, hogy képzett és tapasztalattal rendelkező buszsofőröket találjon. Mindez komoly hatással van a regionális, a távolsági és a turista jellegű személyszállításra.
Sajnos az IRU nem tett közzé részletes adatokat a Visegrádi Négyeket, így Magyarországot illetően sem, egyedül a hazánkkal szinte megegyező méretű Csehország releváns adatai ismertek. Eszerint a cseheknél körülbelül ezer járművezető hiányzik, ami 5 százalékos hiánynak felel meg. Lengyelországot, Magyarországot, Szlovákiát, Romániát, Bulgáriát, Szlovéniát, Horvátországot és Görögországot együttvéve pedig összesen 35 ezer hivatásos buszsofőr hiányzik a szegmensből, ami 10 százalékos buszsofőrhiánynak felel meg.
Az IRU a buszos szolgáltatók jövőbeli lehetőségeit is vizsgálta. Ez egészen elképesztő jövőképet fest. Úgy számolnak, hogy a következő 5-10 évben legalább 1,2 millió busz- és turistabuszsofőr fog nyugdíjba vonulni. Mivel a pályakezdők száma relatíve alacsony, ezért azt prognosztizálják, hogy 2028-ra már 275 ezer buszsofőr hiányozhat az ágazatból.
Bár szakmai berkekben sokáig abban látták a megoldást, hogy növeljék a női dolgozók arányát ezen a területen, az ezzel kapcsolatos törekvések sikeressége megkérdőjelezhető, ugyanis a buszsofőrök mindössze 16 százaléka hölgy. A fiatalok bevonása szintén kevéssé eredményes, mivel a D kategóriás jogosítvánnyal rendelkezők mindössze 3 százaléka tartozik a 25 év alattiakhoz. Egy jelentős többség, mintegy 40 százalék pedig már 55 év felett jár. Azaz évről évre közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz.
Az IRU szakmai véleménye szerint a fiatalok elhelyezkedését az is nehezíti, hogy a legtöbb EU-tagállamban a közúti személyszállításban a minimuméletkor 21 és 24 év között mozog. Vagyis ennél korábban nem állhat munkába buszsofőrként. A szakmai szervezet szerint ugyanakkor már a buszvezetéshez szükséges jogosítvány is meglehetősen költséges. Példaként említik Németországot, ahol 9 ezer euróba, vagyis az ottani minimálbér négyszeresébe kerül.
Az IRU szerint a harmadik világból érkező munkavállalók jelenleg elenyésző kisebbséget képviselnek, mivel a busz- és turistabusz-vezetők mindössze 5 százaléka nem EU-s állampolgár.
