A Tatra kapcsán alapvetően a nehézkategóriás teherautók juthatnak az ember eszébe. Ez nem mindig volt így, egy időben a cseh gyártó is megpróbálkozott könnyű teherbírású furgonokkal. Sőt, nemcsak megpróbálkozott, hanem még világ körüli utazásra is indultak velük!
Az emlékezetes kaland két újságíróhoz, Jiří Hanzelkához és Miroslav Zikmundhoz köthető. Ők korábban, 1947-1950 között azzal váltak ismertté, hogy egy Tatra 87-es személyautóval beutazták Afrikát, a Közel-Keletet és Dél-Amerikát. A kocsi, amelyet a gyártól kértek, a mai napig megtekinthető a Prágai Nemzeti Műszaki Múzeumban. A nagy sikerre való tekintettel a párosra ismét nagy kaland várt.
„Hanzelka és Zikmund, a világhírű csehszlovák mérnökök, akik Tatra Dynamic kocsival járták végig Afrikát, majd Dél-Amerikát, most Európa-Ázsia-körútra készülnek, amely útjuk Magyarországon is keresztül vezet. Ezúttal nem személykocsival, hanem a legújabb típusú Tatra-805 terepjáró teherautóval utaznak, amelyről be akarják bizonyítani, hogy a legjobb a hasonló autók közül” – volt olvasható az Autó-Motor 1955. novemberi számában.
Egészen apró volt: 4,7 méter hosszú, 2 méter széles és 2,6 méter magas karosszériával rendelkezett.
Maga a típus az említett évben vált ismertté a hazai sajtóban. A központi csőalvázzal rendelkező „terepjáró teherautó” kuriózum volt a maga nemében. A kalandvágyó szakik rögtön kettőt kaptak belőle. Ezek hajtásáról 2545 köbcentiméteres, léghűtéses benzinmotor gondoskodott, amely 100 lóerős maximális teljesítményre volt képes 4800 percenkénti fordulatszám mellett. Az erőforrás a Tatra 603-as személyautóból származott és a gyári adatok szerint 24 litert fogyasztott 100 kilométerenként. Hozzá kell tenni egyébként, hogy az említett személyautóban jóval kisebb volt az étvágya.
„A négyfokozatú sebességváltó fogaskerekeit a legnagyobb gonddal válogatták össze és járatták be. Egy redukáló szerkezet további 4 terepsebességgel gyarapítja az első-hátsó kerékmeghajtásos T 805-öst, és ez az áttétel még a 68 százalékos emelkedők legyűrésére is alkalmassá teszi. Rugózása torziós és a hatásos fékszerkezet növeli a kocsi biztonságát. A hátsó tengelyre csörlővel ellátott ikerkerék is szerelhető. Ezt akkor alkalmazzák, ha homokos, mocsaras területen kell áthaladniuk, vagy a kocsi esetleg elakad” – számolt be az újdonságról a Népszabadság.
A néhai csehszlovák járműgyár nem bízott semmit a véletlenre. Mindkét jármű egy-egy 0,45 tonnás pótkocsit húzott, amelyekben tartalék üzemanyag, alkatrészek és áramfejlesztő is volt. Szükség is volt rájuk, mert később állítólag motorcserével és futóműcserével is kellett foglalatoskodniuk a mérnököknek.
Az össztömege 5,2 tonna volt, de állítólag túlterhelten mentek vele Hanzelkáék. Emiatt számos műszaki problémával kellett szembesülniük.
A páros végül 1958-ban vágott neki a kalandnak. A százezer kilométeres útra Prágából indultak, és hazánkon keresztül Románián át vezetett az útjuk kelet felé. India mellett Thaiföldet, Indonéziát, a Fülöp-szigeteket és Kínát is felkeresték. 1960 júliusában egy hónapos pihenőre hazarepültek, és erre az időre a két Tatrát Indiában hagyták. Végül a Szovjetunión és Lengyelországon keresztül tértek vissza Prágába 1964-ben.
Jiří Hanzelkáról és Miroslav Zikmundról teljesítményük miatt később bolygót neveztek el. A két világjáró Tatra pedig múzeumba került. A sikerek ellenére a vállalat ezt követően nem indult el a könnyű teherbírású teherautók világába, így a kategória kikerült a vállalat figyelmének középpontjából. Bár a két mérnök elkezdte megírni élményeit úti beszámolókon keresztül, Csehszlovákia 1968-as, a Varsói Szerződés országai által végrehajtott megszállása után Hanzelka és Zikmund „nemkívánatos” emberré vált a hatalom szemében. Egyes cseh cikkek szerint ebben az is szerepet játszott, hogy a Szovjetunióról rendkívül kritikusan írtak, kiemelték annak elmaradottságát és fejletlenségét.
Ennek ellenére a Tatra 805-ösnek hatalmas reklámot csináltak, amit nemcsak a hadsereg, hanem közületek is vásároltak a néhai Csehszlovákiában. A modellből 1953 és 1960 között több mint hétezer darab készült.
