Őszintén szólva nem emlékszem arra, mikor nyílt utoljára lehetőség arra, hogy megnézhessük a készülőfélben lévő tűzoltóautókat. Pedig ilyeneket nemrég még hazánkban is gyártottak és Rába-logó is került rájuk. A piros, villogóval és mindenféle figyelemfelkeltő matricával ellátott járművekkel leginkább a családi napokon, vagy rendezvényeken lehet találkozni ( és nyilván, amikor az utcán közlekednek).
Számos változat létezik belőlük, de egy dolog közös bennünk: azok közé a speciális teherautók közé tartoznak, amelyeknek nemcsak a tűzoltáshoz szükséges felszerelést, hanem annak kezelésére szolgáló személyzetet egyszerre kell szállítaniuk. Vagyis míg egy áruterítő teherautóban, vagy nyerges vontatóban egy, maximum két fő ül, addig ezekből van olyan, ahol legalább fél tucat ember. Egyszerre tehát több elvárásnak kell megfelelnie. Összességében persze gyorsnak, biztonságosnak és hatékonynak kell lenniük.
Van egy olyan városka Svédországban, ahol megszokott látványnak számít a tűzoltóautó fülkék látványa. Laxå-ban ez olyan, mint mondjuk Győrben az Audik látványa. Ez a helység a Scania gyártási központjától nyugatra található. Az alig hatezer fős kis település számára komoly megélhetést biztosít a neves svéd buszalváz és tehergépkocsigyártó. Persze, joggal merül fel a kérdés, hogyan került ide egy ekkora svéd vállalat speciális járműveinek fülkegyártása?
Olle a problémamegoldó
A történet azzal kezdődött, hogy 1950-ben a Scania-Vabis megnyitotta első képviseletét itt. Nyolc évvel később aztán megérkezett Olow ‘Olle’ Pettersson mérnök, aki a Laxå-ban található műhelyből olyan szentélyt csinált, amely képes volt kielégíteni a vásárlók speciális átalakítási igényeit. Róla úgy tartották, hogy „minden problémára volt valami megoldása”. 1974-ben a műhely átköltözött jelenlegi helyére, az egykori Pappersbruketbe. 1992-ben a Scania résztulajdonossá vált a cégben és a speciális átalakításokat elkezdték adaptálni az aktuális gyártmánykínálatba.1999-ben alakult meg hivatalosan a Laxå Special Vehicles néven a vállalat, utalva ezáltal a sajátos profilra. 2018-ban a Scania többségi tulajdonossá vált, majd 2021-ben teljesen felvásárolta a céget.
Egy fényezésen átesett legényégi fülke
A Laxå Special Vehicles napjainkban négy telephellyel rendelkezik a községben. Ezek közül kettőben – a fülke hegesztő és ajtógyártó, valamint a fülke végszerelő üzembe- engedtek bepillantást a Vezessnek, amikor nemrég ott jártunk. Utóbbi az egykori Pappersbruket régi gyárépületben működik, de emellett speciális alvázátalakításokat is végeznek itt. Ezen kívül a vállalatnak van még egy prototípus fejlesztő üzeme és egy logisztikai telephelye a községben. A cég összesen 26 ezer négyzetméternyi területen működik és jelenleg 180 dolgozónak ad munkát, akik egy- vagy két műszakban dolgoznak itt.
Limitált szériás változatok
A korábban említett Olle Petterssonnak oroszlán része van abban, hogy napjainkban léteznek olyan fülkék, amelyek megkímélik a térdízületeket a folyamatos lépcsőzéstől. A mérnök ugyanis már a ’80-as években elkezdett dolgozni az alacsony belépésű fülkéken. Ezek gyakorlatilag most is a kínálat részét képezik. De miket is gyártanak Laxå-ban pontosan?
A gyár két részre osztja a megrendeléseket. A munka egy részét az „A” jelű megrendelések teljesítése teszi ki, vagyis a CP28L, CP28N, CP31L, CP31N kódjelű legénységi fülkék gyártását, valamint az alacsony belépésű, döntően kommunális járművekhez szánt L-kabinok összeszerelését. Az „A-jelű” megrendelésekbe tartozik még a megnövelt alapterületű fülkék (CS/R23) gyártása.
A gyárban foglalkoznak még túlméretes szállítmányokat húzó vontatók szekrényeinek összeállításával is
A vállalat „S-jelű” megrendelésként azonosítja az olyan felkéréseket, mint például a kisebb nagyobb alvázmódosítások végrehajtása, ami tipikusan jellemző a finnországi dömperekre, ahol plusz egy tengelyt szükséges beépíteni. De ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik a túlsúlyos és túlméretes szállítmányok vontatásához használt nyerges vontatók fülke mögötti szekrényeinek kialakítása, vagy éppen az elektromos járműveknél az akkumulátorok kabin mögötti elhelyezése álló helyzetben. Ez utóbbi a hulladékszállító, rövid tengelytávolságú tehergépkocsiknál indokolt. Emellett gyakran teljesítenek szokatlan és izgalmas megrendeléseket. Ezek közé tartozik a pantográfos („áramszedő”) vontatók gyártása, amelyek döntően a német autópályákat róják, de a Swempa Frost limitált szériás példányai is itt kerültek végszerelésre. A legendás tuning mester időnként saját maga ellenőrizte a gyártási folyamatot.
Robotok a gyártósoron
A vállalat növekvő volumenekkel szembesül azóta, amióta a Scania felvásárolta, ugyanis míg 2021-ben 737 darab legénységi fülke, addig 2023-ban már 1045 példány készült Laxå-ban. De hogyan készülnek a tűzoltóautók fülkéi? A fülkegyártó üzemben többségében robotok hegesztik össze sajtolt acél elemekből. Kizárólag a tetőket készítik manuálisan, emellett az elkészült fülkékben ugyancsak élő munkaerővel végzik el az utolsó hegesztési munkálatokat. Valamennyi kabin az összeállítást követően minőségi ellenőrzésen esik át, enélkül nem is kerülhetnének ki az üzemből. Következő lépésben a fülkéket átszállítják a városban található másik telephelyre és megkezdődhet a fényezés. Mindenekelőtt azonban cink-foszfát réteggel vonják be őket, hogy megkapják a szükséges korrózió elleni védelmet.
Ezután a kabinok a szárító kamrába kerülnek, majd következő lépésben fehér színű alapozó réteggel látják el őket és a hozzájuk tartozó ajtókat. Ezután kapja meg a kabin azt az árnyalatot, amit a megrendelő kért. A következő munkaállomásokon kezdődhet a fülkék végszerelése, amelyek során lépésről-lépésre beépítik a belső burkolatokat, az üléseket és üléspadokat, a műszerfalat, a kormányművet, a kormánykereket, továbbá beemelik a szélvédőt, amit ragasztásos eljárással tesznek a helyükre.
Bekerülnek a kárpitok és a burkolatok
Természetesen minden egyes fülkénél követni kell a megrendelői elvárásokat, mert a tűzoltóautóknál elég gyakori, hogy olyan ülőalkalmatosságokat kérnek, amelyeken a tűzoltók már eleve oxigkénpalackkal a hátukon foglalhatnak helyet. Az sem ritka viszont, hogy teljes értékű ülések kerülnek hátra is. Az első és a második üléssor közé pedig sokszor egy komplett, kihúzható fiókokkal rendelkező szekrényrendszer kerül.
Érdekesség, hogy a legénységi fülkék végszerelésénél több olyan alkalmazott is dolgozik, aki hivatásos tűzoltó is egyben. Mindez azt jelenti, hogy a városban jelentkező tűzeseteknél azonnal elhagyhatja a gyártósort és már mehet is a dolgára. Ésszerű kompromisszum mindez azért cserébe, hogy hús-vér tűzoltók szerelhessék össze a tűzoltó járműveket. Az elkészült fülkéket aztán átszállítják a Södertaljében található gyártósorra.
A szélvédő egy speciális eszközzel illesztik a helyére
Többféle szabvány
A végeredményt időről-időre tesztelik. A Scania ugyanis azt vallja, hogy szigorúbb követelményeknek kíván megfelelni minden időben, mint amit a jogszabályok valójában előírnak. A legénységi fülke például teljesíti a ECE R29 előírásban előírtakat, amely a frontális ütközésre, valamint az A-oszlop és a tetőszilárdságra vonatkozó borulási teszteket foglal magában. Egy-egy teszt hónapokig vagy évekig is eltarthat.
Legutóbb, 2024 tavaszán a Scaniának sikerült teljesítenie a francia off-road tűzoltóautókra vonatkozó borulási szabványt (NF S61-510), ráadásul úgy, hogy nem volt szükség borulókeretre a cél érdekében. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy nemcsak az előírások teljesítésével, hanem olyan megoldásokkal is vigyáznak a legénységi fülkében ülőkre, mint például a függönylégzsák, amely automatikusan, mindkét oldalon kinyílik, ha a helyzet úgy hozza.
Alomautó
És milyen egy tűzoltóautó vezetése? Az érzés egyszerűen leírhatatlan. A Scania Södertaljében található tesztpályáján lehetőség van az álmok beteljesítésére, hiszen gyakran lehet találkozni tűzoltóautóval. Ezúttal egy 420P vezetésére nyílt lehetőség, amely az előírásoknak megfelelően tűzpiros fényezést, fényvisszaverő matricákat és kék fényhidat kapott. Egy ilyen autó fülkéjében valamivel több kezelőszerv van, mint mondjuk egy távolsági nyerges vontatóéban. Mindez persze érhető, hiszen külön lehet kezelni a külső kamerákat, valamint a fényhidat és a hozzá tartozó szirénát is.
A tehergépkocsival való elindulás megnövelt odafigyelést igényel kezdetben, legalább is azok számára, akik nem mindennap közlekednek ilyennel. A Scania tűzoltó járműveit általában automatizált váltóval szerelik. Ennek váltókarja a hagyományos váltókar helyén található, sőt, még úgy is néz ki. Ennek ellenére csak három fokozat – R, N,D – található rajta. Ezeket a váltókar előre vagy hátra billentésével lehet kiválasztani. Amennyiben sikerül elsőre D-be tenni, akkor márcsak a rögzítőfék manuális kiengedése van hátra. Ezután már lehet is hasítani a Scania 420P típusú tűzoltóautóval.
A fellépését a két oldali kapaszkodósínek segítik
Automatikusan nyílnak ki a lépcsők
Bár magastetős példányról van szó, súlypontja érezhetően alacsonyabban van, a tehergépkocsi orrába épített motor miatt. Úttartása stabil, csak úgy siklik az aszfalton. Erős, 420 lóerős motorja miatt meglepően könnyedén és fürgén kapaszkodik fel a hat százalékos emelkedőkön. A nyolc százalékos lejtők esetében pedig a fékpedál enyhe lenyomásával hatékonyan lassítható a tűzoltóautó, de ha valaki éppen nem siet vele, akkor a három fokozatú motorfékkel is lassíthatja a monstrumot.
A sofőr vezetési pozíciója ideális, hiszen a nagy panoráma szélvédőnek köszönhetően kiválóan belátható a vezetőülésből az út, a nagy külső visszapillantó tükrök pedig segítséget nyújtanak az oldalsó holtterek csökkentésében. Kétség nem fér hozzá, hogy a 420P high-tech tűzoltóautó, amely megfelel a legújabb elvárásoknak is. A hátsó üléssorban helyet foglalók feljutását pedig nagy mértében megkönnyítik a hátsó ajtók nyitásakor kicsapódó oldalsó lépcsők. Ez olyan extra, amely nem sok tűzoltóautónál található meg.
Ilyen egy készre szerelt Scania tűzoltóautó
A Scania fülkegyárában tett látogatásnál azt ígérték, hogy a közeljövőben lesznek még meglepetések, utalva ezáltal arra, hogy a jövőben talán a svéd gyártó is felfogja frissíteni a fülkéit, amelyek 2016 óta azonos dizájnnal készülnek.
