Idén május 30-án hivatalosan is bemutatták azt az öt darab Van Hool A330 hidrogén-üzemanyagcellás hibridbuszt, melyek az Oslo-Akershus régióban 17 éve indult projekt keretein belül mostantól napi üzemben szolgálnak majd a norvég főváros térségében. A megrendelés része az európai hidrogénbusz demonstrációs projektnek, a CHIC-nek is (Clean Hydrogen In European Cities Project), melynek 0. fázisában Berlin, Hamburg, Köln (Franciaország) és Whistler (Kanada) vett részt, majd a jelenleg futó első fázisban Aargau (Svájc), Bolzano (Olaszország), London, Milánó és Oslo is aktívan bekapcsolódott a fejlesztésekbe.
A hidrogén-üzemanyagcellás rendszer üzem közben leginkább csak vízgőzt bocsájt ki, ami ugyan a légkörben legnagyobb mennyiségben jelen lévő üvegházhatást okozó anyag, hatása azonban elenyésző például az elégetés nélkül a légkörbe jutó metánhoz képest.
A hidrogén-üzemanyagcellás rendszer üzem közben leginkább csak vízgőzt bocsájt ki, ami ugyan a légkörben legnagyobb mennyiségben jelen lévő üvegházhatást okozó anyag, hatása azonban elenyésző például az elégetés nélkül a légkörbe jutó metánhoz képest.
Fotó megosztása:
A norvég hidrogén-üzemanyagcellás autóbusz Svédországban, a malmői kiállítási központ előtt.
A norvég hidrogén-üzemanyagcellás autóbusz Svédországban, a malmői kiállítási központ előtt.
Fotó megosztása:
Hakon Jacobsen oslói buszsofőr is Van Hool A330 hidrogén-üzemanyagcellás autóbusszal dolgozik.
Hakon Jacobsen oslói buszsofőr is Van Hool A330 hidrogén-üzemanyagcellás autóbusszal dolgozik.
Fotó megosztása:
A tetőn, elölről hátrafelé haladva a hidrogéntartályok, a klíma, a légsűrítő, a hajtás akkumulátorai és a hajtási rendszer hűtője kapott helyet. A busz hátuljába, fentről lefelé a fékező-ellenállások, a hajtás-elektronika, az áramátalakítók és az üzemanyagcella került.
A tetőn, elölről hátrafelé haladva a hidrogéntartályok, a klíma, a légsűrítő, a hajtás akkumulátorai és a hajtási rendszer hűtője kapott helyet. A busz hátuljába, fentről lefelé a fékező-ellenállások, a hajtás-elektronika, az áramátalakítók és az üzemanyagcella került.
Fotó megosztása:
A tetőn, elölről hátrafelé haladva a hidrogéntartályok, a klíma, a légsűrítő, a hajtás akkumulátorai és a hajtási rendszer hűtője kapott helyet. A busz hátuljába, fentről lefelé a fékező-ellenállások, a hajtás-elektronika, az áramátalakítók és az üzemanyagcella került.
A tetőn, elölről hátrafelé haladva a hidrogéntartályok, a klíma, a légsűrítő, a hajtás akkumulátorai és a hajtási rendszer hűtője kapott helyet. A busz hátuljába, fentről lefelé a fékező-ellenállások, a hajtás-elektronika, az áramátalakítók és az üzemanyagcella került.
Fotó megosztása:
A Van Hool háromtengelyes rendszere nem szokványos, mivel a tehermentesítő tengely nem a hajtott tengely mögött, hanem az előtt kapott helyet.
A Van Hool háromtengelyes rendszere nem szokványos, mivel a tehermentesítő tengely nem a hajtott tengely mögött, hanem az előtt kapott helyet.
Fotó megosztása:
A 20 km-es oslói 81A vonal, ahol az öt hidrogén-üzemanyagcellás Van Hool közlekedik és a rosenholmi hidrogéntöltő-állomás.
A 20 km-es oslói 81A vonal, ahol az öt hidrogén-üzemanyagcellás Van Hool közlekedik és a rosenholmi hidrogéntöltő-állomás.
Fotó megosztása:
A hidrogén-üzemanyagcellás rendszer üzem közben leginkább csak vízgőzt bocsájt ki, ami ugyan a légkörben legnagyobb mennyiségben jelen lévő üvegházhatást okozó anyag, hatása azonban elenyésző például az elégetés nélkül a légkörbe jutó metánhoz képest.
A Van Hool az oslói Router A/S nemzetközi tenderéből került ki győztesen, mely eredményben jelentős szerepet játszott, hogy a belga buszgyártó komoly tapasztalatokkal rendelkezik a környezetkímélő technológiák közösségi közlekedésbe integrálásával kapcsolatban. A Van Hool több üzemanyagcellás járművet is szállított már az amerikai kontinensre kéttengelyes szóló, háromtengelyes szimpla-és négytengelyes duplacsuklós, BRT kivitelben is. A szinte csak előre néző ülések nagy száma is hozzájárult a győzelemhez, mivel a 37-ből csupán négy olyan ülőhely található a buszon, melyet a menetiránynak háttal helyeztek el. Ezek mellett további két lehajtható ülést és egy kerekesszék rögzítésére alkalmas helyet is kialakítottak az oslói A330-ason, valamint négyzetméterenként négy utassal számolva, további 37 álló utas szállítására is lehetőség nyílik a járművön.
A tetőn, elölről hátrafelé haladva a hidrogéntartályok, a klíma, a légsűrítő, a hajtás akkumulátorai és a hajtási rendszer hűtője kapott helyet. A busz hátuljába, fentről lefelé a fékező-ellenállások, a hajtás-elektronika, az áramátalakítók és az üzemanyagcella került.
A Oslónak szánt Van Hool hidrogén-üzemanyagcellás hibrid autóbuszok 13,155 méter hosszúak, három tengelyesek és három alacsonypadlós ajtón történhet a fel- és leszállás. A hajtás érdekessége, hogy a megszokottól eltérően nem a középső, hanem a leghátsó tengely hajtott, míg az előtte elhelyezett tehermentesítő tengely kis mértékben a kormányzott kerekekkel megegyező irányba fordulva segíti a busz manőverezését. A Mercedes-Benz Citaróban alkalmazott technológiától eltérően a Van Hool A330-at nem agymotorok hajtják, hanem a Siemens által készített két darab villanymotor kapcsolódik szöghajtáson és differenciálművön keresztül a hátsó tengelyhez.
Hakon Jacobsen oslói buszsofőr is Van Hool A330 hidrogén-üzemanyagcellás autóbusszal dolgozik.
A busz üzemanyagcelláját a Mercedeshez hasonlóan a kanadai Ballard Power Systems készíti, mely 150 kW-os teljesítményre leadására képes, amit a rendszer a 17,4 kWh kapacitású lítiumion akkumulátorokban tárolhat, vagy közvetlenül is felhasználhat a a 2×85 kW névleges és 2×150 kW maximális teljesítményű motorokkal. A mozgási energia visszanyeréséről két darab, együtt 60 kW-os, Seico fékellenállás gondoskodik, míg az energiaelosztás irányítására a Siemens vezérlőegysége felügyel. A hidrogént 7 darab szénszál erősítésű alumínium tartályban viszi magával az autóbusz, melyekben 350 bar nyomáson körülbelül 35 kg tárolható belőle.
A norvég hidrogén-üzemanyagcellás autóbusz Svédországban, a malmői kiállítási központ előtt.
A hidrogén elégetése az üzemanyagcellákban történik, ahonnan elektromos áram és vízgőz távozik, így a busz helyi károsanyag-kibocsájtása nulla. A fékezéskor visszanyert és eltárolt árammal kiegészítve a jármű egy átlagos napon nagyjából 30 kg hidrogént használ el az oslói, 20 km hosszú 81A vonalon, Vestbanen és Greverud között.
A 20 km-es oslói 81A vonal, ahol az öt hidrogén-üzemanyagcellás Van Hool közlekedik és a rosenholmi hidrogéntöltő-állomás.
Az autóbuszok hidrogén töltőállomását az Air Liquid építette a 81A vonaltól 2 km-re található Rosenholmban, ahol több mint 200 kg hidrogént állítanak elő naponta a Hydrogenics belga gyáregysége által készített hidrolizációs berendezésekkel. A víz hidrolíziséhez szükséges energiát egy közeli vízerőműből érkezik, amivel elérhető, hogy az energialánc megújuló, zöld és széndioxid-mentes legyen a kiindulástól egészen felhasználás helyéig.
