A főleg Ford Explorer terepjárókra szerelt Firestone Wilderness típusú gumik esetében ugyanis az átlagnál nagyobb arányban fordult elő profilleválás. A profilleválást okolták azért, hogy számos Explorer irányíthatatlanná vált, leszaladt az útról, majd felborult. A borulásos balesetekben több, mint 170 ember halt meg. Az ügy hatalmas port vert fel, a Firestone és a Ford pedig 6,5 millió Wilderness abroncsot kényszerült visszahívni.
Nemrég megjelent teszteredményei alapján a profilleválás és a tragikus kimenetelű borulásos balesetek közötti ok-okozati összefüggést veti el a Car and Driver (C&D). Többször előfordult ugyanis, hogy a C&D újságírói nagy sebességnél defektet kaptak, kitört a tesztautó kereke vagy akár teljes futómű alkatrészek váltak le. Ennek ellenére a tesztelők nem vesztették el az uralmat a jármű felett és sérülést sem szenvedtek.
A balesetei jelentések szerint számos Explorer gumija a profil leválása után sem eresztett le. Bár a vékonyabb falú abroncs jóval sérülékenyebb a hibátlannál, amíg a gumiban megfelelő a légnyomás, az autó viselkedése alapjában véve nem változik meg. Saját tapasztalatai alapján a C&D így kétségbe vonta, hogy csak a profil leválása miatt a vezető elveszítse uralmát az autó felett, a kocsi pedig letérjen az útról és felboruljon. Véleményük szerint ezt a pánikba esett sofőrök heves kormánymozdulatai okozhatták.
A profilleválás szimulálásához vásároltak egy hatéves Ford Explorert új gumikkal. A 3800 dolláros autóba, tartva a felborulástól, bukókeretet és nadrágtartó öveket építettek be. A profilleválást követő hirtelen defektet egy elmés szerkezettel szimulálták.
Egyharmad másodpercen belül távirányítással leereszthetővé, majd újra felfújhatóvá tették az Explorer bal hátsó kerekét. Azért ezt a kereket, mert a statisztikák szerint ennél a keréknél következett be a legtöbb profilleválás. Megfúrták a felnit, a lyukon pedig gumicsövet vezettek az abroncsba. Sikerült megoldaniuk, hogy a levegő a gumiból távirányítású szelep és egy cső közbeiktatásával egy légtartályba jusson, majd innen vissza a gumiba. A tesztpálya mellől így az autón kívülről, a sofőr számára váratlanul lehetett a gumi légnyomását nullára csökkenteni, majd helyreállítani.
30, 40, 50, 60 és 70 mérföldes sebességnél (1 mérföld=1,6 km) vizsgálták az Explorer reakcióját a gumidefektre. 30 mérföldes sebességgel végezték az első kísérletet. A szelep nyitásakor az Explorer bal hátsó kereke azonnal leeresztett, az autó fara 15 centimétert esett. A terepjáró egy kissé elhúzott oldalra, a tesztelő pedig elvette a gázt, könnyedén egyenesben tartotta az Explorert, majd fékezett és megállt. 40, 50 és 60 mérföldes tempónál ugyanez történt. Az Explorer nem állt keresztbe, nem tért le az útról, hanem tökéletesen irányítható és lefékezhető maradt.
A 70 mérfölddel végrehajtott tesztnél már nem ment minden ennyire simán. Ennek az volt az oka, hogy a koros Explorer nehezen gyorsult fel 70 mérföldes sebességre a rendelkezésre álló 400 méteres szakaszon. Végül az autó elérte a 70 mérföldes tempót. A pálya mellől ekkor újra leeresztették a bal hátsó gumit. Teljes egészében megismétlődtek a kisebb sebességnél tapasztaltak. Az Explorer egyenesen továbbgurult és szépen lelassult, majd megállt. A terepjáró lefékezéséhez elég volt lelépni a gázról, mivel a lapos gumi igen nagy gördülési ellenállása lefékezi az autót.
Arra is kíváncsiak voltak a Car and Driver munkatársai, mi történik akkor, ha a leeresztett gumijú autóval erősen fékeznek. Egyre erőteljesebben lassítva megismételték a kísérleteket. Az eredmény: vészfékezésnél is teljesen stabil maradt a defektes Explorer. Enyhe kormánykorrekcióra csak a 200 000 kilométer lefutása után balra elhúzó fékek miatt volt szükség. A C&D csapata nem akart hinni a látottaknak és a tesztautót vezető munkatárs képességeinek tulajdonította a leeresztett kerekű Explorer egyenesben tartását. Úgy szereztek végül bizonyosságot, hogy egy videókamera beépítésével filmre vették a tesztelő mozdulatait. Kétségtelenné vált, hogy nem a sofőr magas fokú vezetési tudása előzte meg a balesetet.
A tesztelő azonban még tovább ment. 70 mérföldes sebességgel újra végrehajtották a defektet szimuláló tesztet. Az Explorer vezetője ekkor elengedte a kormányt, az autó pedig minden korrekció nélkül egyenesen gurult előre. Később az NBC tévétársaság és a Wall Street Journal üzleti napilap munkatársai előtt is megismételték a próbát. Az eredmény egyértelmű volt: a Ford Explorer hirtelen defekt esetén is könnyen irányítható és stabil marad, ahogy az egy mai autótól elvárható.
Miért szenvedett mégis ilyen sok ember borulásos balesetet a Firestone Wilderness gumikkal szerelt Explorerekkel a futófelület leválása után? Azért, mert nem a kellő higgadtsággal reagáltak a futófelület leválásával együtt járó zajra – írja a C&D. A szerencsétlenül jártak legtöbbje pánikba esett, hirtelen kormánymozdulatokat tett. Ezzel a különben magától is lelassuló autó elvesztette stabilitását, leszaladt az útról és felborult. Bekapcsolt övvel azonban egy borulás általában nem életveszélyes. Az áldozatok nagy része nem volt bekötve, így csekély esélye maradt a túlélésre a felborult autóban.
