Modelloffenzívát indít a Volvo
Az S40-V40 családot 2003-ban váltja le a Volvo a Ford Focus-szal és az addigra szintén utódot kapó új Mazda 323-mal egy időben. A következő V40-est várhatóan V50-nek hívják majd. A Volvo új névadási rendszerében a limuzinok nevét egy páros szám tízes szorzata adja (például S60, S80), a kombikat és a meredekhátú autókat egy a méretre utaló páratlan szám tízes szorzatával jelölik (V70, a kompakt V30). A következő S40 némileg nagyobb lesz a most futónál, magassága körülbelül hat centiméterrel haladja meg a mostani autóét. A hírek szerint az új középkategóriás Volvo sorozat hátsó térkínálata javul az elődhöz képest. Formailag az S60-hoz és az S80-hoz kerül közelebb az S40 leváltója.
Ebből a Volvo sorozatból kupé-kabrió és is elképzelhető. A lehajtható keménytetős Volvo megvalósítását valószínűbbé teszi, hogy a finn Valmet már bemutatott egy a Mercedes SLK-hoz és a Peugeot 206 CC-hez hasonlóan működő lehajtható fémtető-prototípust. Ennél a cégnél készülhetne a még bizonytalan sorsú C40. Ha megvalósul, 2004 körül mutathatják be a négyüléses kupé-kabriót.
A V50 lesz az S40 kombi változata. Övvonalán megjelenik a V70-en is megtalálható design-elem, amely először az S80-as limuzinon volt látható a Volvónál. Mivel a rajzon megmutatott autó tetővonala nem esik olyan meredeken mint például az új Renault Laguna kombié, csomagtere igen tágasnak ígérkezik. Az autó magassága a jelenlegi információk alapján jóval meghaladja a V40 142,5 centiméteres értékét, a hossza viszont lényegében nem változik. Később egy automatikusan bekapcsolódó összkerékhajtásos változat is elképzelhető a V50-ből. A V70-ből kialakított Volvo Cross Country-hoz hasonlóan a V50 XC emelt hasmagassággal és szolidan terepjárós kiegészítőkkel kelt off-road hangulatot. A belső térbe vaskos cérnával varrt rusztikus bőr kerülhet. Debütálása 2003-ban várható, ha a Volvo kifejlesztése mellett dönt.

Összkerékhajtású palettáját egy még bizonytalan jövőjű modellel egészítheti ki a Volvo. Az autó korlátozott terepjáróképességet kínálna összkerékhajtása révén. Teteje bizonyos hírek szerint a kivehető elemekből álló, üveg targa-tető és a kabriók lehajtható teteje között állna valahol. Nyitott tetővel az A és a C tetőoszlop között húzódó robosztus támasztékkal növelnék a karosszéria merevségét. Zárt tetővel a C50 a keménytetős autók komfortját nyújtja. Nem kizárt, hogy a C70 kabriót ez a ford Focus padlólemezre épülő autó váltja le 2003-ban, persze csak akkor, ha fejlesztése nem reked meg a vázlatok elkészítése után.

A Volvo terjeszkedését elsősorban saját forrásból finanszírozza a svéd cég, kisebb részben a Ford teszi lehetővé. A Ford, a világ második legnagyobb autógyártója 1999-ben 6.5 milliárd dollárért vásárolta meg az addig független Volvót és csatolta a konszern elegáns márkáit tömörítő Premier Automotive Grouphoz (PAG). A Volvo tavaly mintegy 800 miliió dolláros profititot ért el a Financial Times adata szerint. A Volvo 1 és 1,5 milliárd dollár közötti összeget különítetett el egy-egy új modell kifejlesztésére. Köztük lesz a januári Detroiti Autóshow-n tanulmányként bemutatott Volvo szabadidőautó. Az ACC (Adventure Concept Car) néven ismert kocsi nagyon hasonlít a piacra kerülő változathoz, belsejében azonban négy helyett várhatóan hét ülés lesz. Ezt a koncepciót a Volvo hol elővette, hol pedig elvetette, de mára nagyon valószínű az autó megvalósulása.

Az új autók között lesz alsó középkategóriás autó is.

A Volvo elnök-vezérigazgatója Hans-Olov Olsson korábban kijelentette, hogy a biztonságosságról híres Volvo 2005-2006 körül már évi hatszázezer autót kíván értékesíteni, ami nagyjából a harmadával több a jelenleginél. Olsson elmondta még, hogy a Volvo jelenlegi gyártókapacitása elegendő a tervezett évi 550-600 ezer autós termeléshez. A tervek szerint az Egyesült Államok marad a Volvo legjelentősebb piaca, ahol a tervezett darabszám körülbelül egyharmadát, 200 000 autót kívánnak értékesíteni öt éven belül.