Ha nincs lehetőség ingyenes átvizsgálásra vinni autónkat, mert vagy túl régi a típus, vagy a márkaszerviz nem kínál ilyen kedvezményt, vannak házilag is elvégezhető egyszerű átvizsgálási feladatok. Ezek közé tartoznak a legalapvetőbb dolgok mint a különböző folyadékszintek és izzók ellenőrzése, valamint az egyéb, akár ránézésre is megállapítható dolgok.
A folyadékszinteket a motorháztetőt felnyitva sorban ellenőrizzük le. Az ablakmosó tartályt a tél után már nem kell fagyálló ablakmosó folyadékkal feltölteni, de ha maradt belőle a kocsi csomagtartójában, akkor ezt is betölthetjük – csak jobban hígítva, mint télen -, mivel az ablakmosó a rovarokat jobban eltávolítja, mint a csapvíz.
A hűtővíz kiegyenlítő tartályában is ellenőrizzük a szintet. A tartály valamelyik oldalán fel van tüntetve a megfelelő szint, ha nem látszik tisztán, kicsit meglötyögtetve egyből látható lesz. Ha a folyadék a megfelelő alatt van, akkor fel kell tölteni, de kizárólag fagyálló hűtőfolyadékkal és/vagy desztillált vízzel. Két-háromévente mindenképpen cserélendő a hűtőfolyadék. Egy nyári, nagy melegben, megpakolt autóval megtett nyaralás előtt ez különösen aktuális lehet. Tiszta vizet legfeljebb vészhelyzetben öntsünk a tartályba, mivel az vízkövet képez a hűtőrendszerben, ami rontja a hűtés hatásfokát.
A fékfolyadék szintjét is ellenőrizni kell. Ha a szint alacsony, előírás szerinti (gépkönyv) fékfolyadékkal pótoljuk. A fékfolyadék ellenőrző lámpája akkor is kigyulladhat, ha a fékbetéttel van gond. Ebben az esetben ne töltsünk utána fékfolyadékot. Főleg hegyeken át vezető út előtt érdemes ellenőriztetni a fékek állapotát. Ezt a feladatot kizárólag szakember végezheti, ahogy a fékekkel kapcsolatos összes beavatkozást is. Alpesi utazás előtt érdemes megméretni a fékfolyadék forráspontját is. Benzinkútnál vagy autósboltokban segítséget tudnak nyújtani a megfelelő fékfolyadék kiválasztásához, ha nincs róla semmilyen információnk.
Bár az akkumulátorokkal a legtöbb probléma télen adódik, nyáron sem árt az akku savszintjének ellenőrzése. Épp a nyaralás helyszínén jellemzően csak rövid utakat teszünk meg, ami erősen terheli az akkut. A legtöbb akkumulátornál a savszintet a cellák kupakjainak lecsavarása után lehet látni. Ha pótolni kell a folyadékot, desztillált vízzel tegyük ezt meg. De vigyázzunk, mert az akkuban lévő folyadék sav, tehát ruhára vagy bőrre kerülve sérülést okozhat.
Az olajszint a nívópálcával ellenőrizhető. A pálcát könnyedén meg lehet találni a motor közelében, általában csak műanyag, megfogható része látszik. Először a pálcát húzzuk ki, és tisztítsuk meg ronggyal vagy papír zsebkendővel, utána dugjuk vissza a pálcát és húzzuk ki újra. A pálcán látható olajszintnek a minimum és a maximum között kell lennie. A motorolajat az olajbetöltő nyílás (a motorblokk tetején) fedelének lecsavarása után lehet pótolni. Csak a motorban lévő olajjal megegyező viszkozitású olajat töltsünk be, ha nem tudjuk milyen olaj van az autóban, célszerű jobb minőségű olajjal pótolni a hiányzó mennyiséget. Olajszintet csak vízszintesen álló autónál érdemes mérni, megvárva, hogy a motort nemcsak kenő, hanem hűtő olaj visszacsorogjon az olajteknőbe.
A folyadék szintek után ellenőrizzük az ékszíjak állapotát. Az ékszíj feszességéről ujjunkkal lehet meggyőződni. Ha a két tárcsa közötti leghosszabb szakaszon bő egy centire be tudjuk nyomni, akkor megfelelő a feszesség. A szíj állapotát is ellenőrizzük, nincs-e rajta valahol szakadás, vagy nem rojtos-e. A vezérműszíjnál a gyár által előírt csereperiódust kell betartani. Ha nem tudjuk, hány kilométert futott az autó a benne lévő vezérműszíjjal, feltétlenül ki kell cserélni. Ennek költsége elhanyagolható ahhoz képest, ha elszakad vagy átugrik a vezérműszíj és a szelepek bevernek a dugattyúba. A vezérműszíj szakadásakor csak kivételes szerencsével elkerülhető motorgenerálnál mindenképpen olcsóbb a szíj ellenőriztetése és cseréje. Főleg azoknak érdemes-az olajcsere periódushoz hasonlóan-a gyári előírásnál előbbre hozni a vezérműszíj cseréjét, akik sportosan vezetnek.
Ha a fék- vagy a hűtőfolyadék szintje csökken, az utántöltés csak tüneti kezelés lehet. Ellenőriztessük szakemberrel a csökkenés okát.
Ha a motortérben végeztünk, ellenőrizzük a gumik nyomását. A guminyomás megfelelő értékét általában megadják az autón is, nem csak a kezelési könyvében. Számos típusban (pl. Opeleknél) a helyes értékeket a tanksapkában közli a gyártó, de vannak olyan autók is (pl. Citroen), ahol az ábra a vezető oldali ajtó B oszlop felöli oldalán található. Ne felejtsük el a pótkerék felfújását is, mert defekt esetén kellemetlen perceket okozhat a lapos pótkerék. Vannak olyan típusok, ahol a pótkerék csak szükségkerék, tehát a többi guminál keskenyebb. Ezekkel az abroncsokkal csak alacsonyabb, általában maximum 80 km/órás sebességgel lehet menni, ezért feltétlenül tartsuk be a gyár által megadott sebesség értéket, amit általában a gumin is feltüntetnek.
Ellenőrizzük az autó összes izzóját is. A féklámpák fényének ellenőrzéséhez kérjünk segítséget. Ha a megfelelő izzókat pótoltuk az izzókészletből, akkor az izzókészletben is pótoljuk a felhasznált izzókat.
Ha végeztünk autónk átvizsgálásával, ellenőrizzük, hogy a célországban érvényes-e az autóra a CASCO biztosítás. A legtöbb biztosító a volt Szovjetunió és Jugoszlávia országain kívül egész Európára kiterjeszti a CASCO biztosítás érvényességét. Érdemes felkészülni arra az eshetőségre is, ha minden gondoskodás ellenére négykerekűnk épp a nyaralás alatt mondja be az unalmast. Célszerű megkérdezni az Autóklubot, hogy külföldi tartózkodás esetén milyen segítséget tudnak nyújtani valamely partnerszervezeten keresztül.
