Vegyünk egy egyszerű esetet: egy piros lámpánál álló autóba hátulról beleszalad egy másik autós. Személyi sérülés nem történik, a kárbejelentő lapot mindketten kitöltik, a károkozó a lapon felelőségét elismerik, a kárbejelentőt a biztosítónak elküldik. Ezek alapján a kárt rendezi a társaság, amivel az ügy le is van zárva. Ez azonban nem mindig ilyen egyszerű.
Már ott történhet gond, hogy egyik autós sem rendelkezik kék-sárga, úgynevezett európai kárbejelentő lappal. Ez minden autóban elengedhetetlen, hiszen egy ütközés a legváratlanabb pillanatban megtörténhet. Ilyen papírt minden biztosítónál ingyen lehet kapni. Ha történetesen egyik autósnál sincs, akkor a legjobb egy papírra rögzíteni az adatokat és ezután később átírni a kárbejelentőre. Ha ez sem megoldható, kérjünk nevet, címet és rendszámot, ami alapján bejelenthető a baleset. A legjobb azonban, ha ilyenkor a károkozó biztosítójánál együtt jelenünk meg az adatok pontos rögzítése végett.
Balesetkor sokan azonnal rendőrért kiáltanak, ami nem mindig indokolt, hiszen a legjobb közös megegyezés alapján egymás között elrendezni a dolgot. Rendőrt csak akkor kell hívni, ha 100 százalékosan biztosak vagyunk benne, hogy a másik fél a baleset okozója, de ő azt nem ismeri el. Ha csak egy picit is bizonytalanok vagyunk ártatlanságunkban, vagy egyszerűen a döntést nem tudjuk, vagy merjük meghozni, és annak kimondását a rendőrre bíznánk, ne tegyük. Ilyenkor azért kár rendőrt hívni, mivel amellett, hogy minket is kihozhatnak vétkesnek, még helyszíni bírságot is kiszabhatnak (10 000 forint), de fel is jelenthetnek (minimum 30 000 forint) közúti baleset okozásáért. Ha viszont személyi sérül történt, a mentők mellett a rendőröket is értesíteni kell. Legtöbbször azonban a mentők automatikusan értesítik a rendőrséget is.
Ha egy parkolóban összetörték autónkat és a károkozó adatai nélkül hagyta ott sérült autónkat, mindenképpen próbáljunk meg szemtanút keresni, aki esetleg látta az elkövetőt. Ha nincs elkövető, kártérítés sincs. Ha úgy okoz valaki balesetet, hogy járműve nem sérül, viszont a másik autóban kár keletkezik, a baleset okozójának biztosítója fizeti a kárt. Baj akkor van, ha a vétkes elmegy (cserbenhagyás). Ha láttuk a járművet, a rendszámot és tanúink is vannak, akkor nyert ügyünk van, kárunk megtérül. Ha se tanú, se rendszám se elkövető, akkor hiába teszünk ismeretlen tettes ellen feljelentést, kárunkat saját zsebből kell sajnos kifizetnünk.
Ha a sérült autók vezetői nem tudják eldönteni, hogy ki a felelős (például szűk utcában egymás mellett elhaladva letörték a visszapillantó tükröket) és a kihívott rendőrök álláspontjával sem értenek egyet (nem vagyunk kötelesek), akkor is ki kell tölteni a kárbejelentő lapot, anélkül, hogy bárki elismerné a felelősséget. A kárbejelentőt ilyenkor mindenki elküldi a másik személy felelősség biztosítójához, ahol vizsgálatot rendelnek el az ügyben, melynek végén döntést hoznak vagy valaki terhére, vagy kármegosztást ajánlanak (a felek közt százalékos arányban állapítják meg a felelőséget).
Ha olyan autós ütközik belénk, akinek nincs kötelező felelősség biztosítása, akkor is rögzíteni kell az adatokat, a bejelentőt, pedig a Mabisz-nak kell elküldeni, ahol szívesség kárrendezés alapján megtérítik a javítás költségeit. Saját felelősség biztosítónkkal is fel lehet venni a kapcsolatot, ott készségesen segítenek az ügyintézésben.
Ha külföldi autóval ütköztünk, a kárbejelentőt ebben az esetben is ki kell tölteni (ha a külföldinek van nemzetközi biztosítási zöldkártyája, akkor az alapján, ha nincs az adatokat rögzítve), amivel fordulhatunk ismét saját biztosítónkhoz. Itt megmondják a külföldi biztosító magyar társbiztosítójának nevét, ahol kárigényünkkel élhetünk.
Baleset után autónk javítása akár több hétig is elhúzódhat, külföldön ilyenkor automatikusan csereautót biztosítanak a károsult részére. Ez Magyarországon is lehetséges, ám sajnos nem automatikus. Igénylésünket jól meg kell indokolni (munkánkhoz járművünk elengedhetetlen), amiről egyedi elbírálás után döntenek. A bérautó költségeit általában ekkor sem 100 százalékosan térítik meg, csupán 75-80 százalékig. A fennmaradó részt jobb esetben cégünk, rosszabb esetben mi vagyunk kénytelenek állni.
Ittas vezetéssel a nagyobb baleseti kockázat mellett kötelező felelősség biztosításunk mellőzését is kockáztatjuk. Ugyanis, ha valaki ilyen állapotban okoz balesetet, a biztosító megtagadhatja a kár megtérítését, vagyis saját kárunk mellett (ha nincs cascónk) ezt is zsebből kell fizetnünk.
