Optimistának tűnő előrejelzések szerint az évtized végére az autógyártásban a hidrogénhajtás már reális esélyekkel szállhat harcba a belső égésű motorokkal, majd ezután hamarosan felgyorsulhat a hidrogénmotoros gépkocsik gyártása is.
Izlandon, a gejzírek, vulkánok hazájában néhány évtizeden belül teljes mértékben meg szeretnék szüntetni a kőolajimportot. Az izlandiak véleménye szerint, ha ők, akik a világ egyik legszerencsésebb geológiai tulajdonságokkal rendelkező területén élnek, nem tudják függetleníteni magukat a kőolajtól, akkor egyik más ország sem.
Kedvező geotermikus adottságait a hidrogéngyártás területén is kamatoztathatja a szigetország, hiszen a hidrogén előállítása meglehetősen energiaigényes. Az izlandiak a vízbontáshoz szükséges energiát a geotermikus energia felhasználásával nyerik.
Szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek arra is, hogy a hidrogén nem olcsó mulatság, de abbéli előnye, hogy mennyisége és földrajzi elhelyezkedése nincs korlátok közé szorítva, mégiscsak alkalmassá teszi, hogy a jövő üzemanyaga legyen.
A földfelszín alatt a radioaktív anyagok természetes bomlása következtében szabadul fel hőenergia. A földkéregben elraktározott hőmennyiség 0,1 százaléka teljes egészében fedezné a bolygó energiaszükségletét az elkövetkező 13 500 esztendőre.
Egyelőre a legnagyobb problémát a hidrogén szállítása és tárolása jelenti, így ésszerűnek tűnik ott előállítani, ahol később majd felhasználják. Izlandon, a főváros közelében épült hidrogéntöltő állomást az üzemanyagcellás autóbuszokat ellátó hidrogén előállítására és tárolására egyaránt használják.
Izlandhoz hasonlóan az Egyesült Államok területe is gazdag eddig fel nem tárt geotermikus energiaforrásokban.
Napjainkban nagymennyiségű hidrogént elsősorban a műtrágyagyártás és a kőolaj-finomítás során használnak fel olyan tömegben, ami 200 millió üzemanyagcellás gépkocsi hajtására lenne elegendő.
