Elsősorban a benzinmotorokkal szembeni környezetkímélőbb működése miatt a hidrogénhajtás nagy reményeket kelt, hiszen itt a szén-dioxid helyett csak ártalmatlan vízgőz keletkezik az égés során.
Eddig azonban problémát jelentett a hidrogén tárolása. Hiszen a folyékony hidrogén tárolásához ? 253 fokot kell előállítani, a gáz halmazállapothoz viszont kiemelkedően magas nyomáson kell tartani. Ez mindkét esetben sokenergiát emészt fel, a folyékony hidrogénből viszont 1,8-szor több energia nyerhető. A gáz halmazállapot estén másik probléma, hogy a tartályok hatalmas helyet foglalnak, ezért azt eddig buszoknál használták.
Ezért most olyan eljáráson dolgoznak, amelynek révén a hidrogént szilárd anyagba vezetve, mintegy szivacsként tárolhatnák. Most úgy tűnik, az oxfordi egyetem kutatóinak sikerült ezt megvalósítani. Lítium-kötésben sikerült tárolni a gázt, mellyel az üzemanyagcellával felszerelt autó több mint 500 kilométert tett meg egy feltöltéssel. Ez azért fontos, mert a hatótávolság fontos tényező az autók eladásánál, és eddig a mostani távolság körülbelül 60 százalékát tudták elérni.
Persze a technológia még gyerekcipőben jár, de a fejlesztők szerint tíz év múlva sorozatgyártásban készülhetnek az ilyen jellegű modellek.
