A jelentésben szerepel, hogy a bioüzemanyagok terjesztése az élelmiszerárak emelkedésével, hosszabb távon pedig a környezet károsításával is járhat. Mivel a nyugati országok nem engedik be a fejlődő országokban olcsóbban megtermelhető üzemanyagot, így a saját mezőgazdasági területeikből kell területeket elkülöníteni erre a célra – ez pedig a fogyasztásra termelt növények termőterületének csökkenését, és így áremelkedést vonhat maga után.
Ugyancsak a fentiekből következik, hogy a bioüzemanyag termelésére szánt területek növelésével az erdők, mezők kerülhetnek veszélybe, nem is beszélve a nagy mennyiségben alkalmazott műtrágyákról.
A jelentés szerint az ilyen típusú üzemanyagok használatával elérhető 3 százaléknyi károsanyag-kibocsátás-csökkenés egyáltalán nem áll arányban a haszonnal. Az USA-ban évente 7 milliárd dollárt költenek arra, hogy a bioüzemanyagok termelését és fogyasztását támogassák, az EU-ban pedig nagyjából tízszer ennyit.
Az OECD tehát arra hívja fel a tagországokat, hogy mondjanak le a támogatásról. Ez pedig komolyan megkérdőjelezheti az EU törekvését arra, hogy 2010-re a közlekedés 20 százaléka bioüzemanyag felhasználásával bonyolódjon.
