Nemrég teszteltük a Ford C-Max E85-ös üzemanyaggal is működő Flexifuel modelljét, de lehet, hogy nem fog elterjedni a környezetbarát modell.
Idén hazánkban a kukorica ára jelentősen nőtt, aminek egyik oka a szárazság. Ám Zsemberi László, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke szerint az áremelkedés mögött sokkal inkább Kína és India gabonaigényének emelkedés áll. A fosszilis energiahordozóknál hasonló helyzetről hallani.
A szövetség számításai szerint 150 euró feletti tonnánkénti kukoricaár mellett egyszerűen már nem éri meg az etanol előállítása. Nem is meglepő, hogy a korábbi jelentős beruházási kedv után, – amikor Magyarországot bioetanol -nagyhatalomként vizionálták – visszaesett a lendület. Egyelőre csupán két üzemben folyik a termelés és további kettő készült el. A szövetség szerint a jelen helyzetben, uniós illetve kormányzati segítség nélkül, a tervezett 800 ezer tonnás bioetanol-termelési kapacitás kiépítése megvalósíthatatlan.
Az Európai Bizottság energiapolitikája kötelezően előírja, hogy 2020-ig az EU energiafelhasználásának 20 százalékát megújuló energiaforrásokból kell biztosítani. Ezt egészíti ki a 10 százalékos bioüzemanyag-terv, amely a kőolajfüggőség enyhítésében játszana jelentős szerepet. Jelenleg a szállításkor elhasznált energiából származik a kibocsátott üvegházhatású szén-dioxid egyharmada, aminek 98 százalékát a kőolaj rovására írják.
A Magyarországon megtermelt kukoricának csupán a felét hasznosítja az élelmiszer- és a takarmány-feldolgozó ipar. A magyar mezőgazdaság a fejlesztést követően képes átlagban 4 millió tonna kukorica-felesleget termelni, amit eddig az EU vásárolt fel, de ez a jövőben megszűnik.
4 millió tonna feleslegként termelt kukorica feldolgozásával az éves energianyereség elérheti Magyarország teljes energia-felhasználásának közel 5 százalékát, illetve Magyarország teljes energiatermelésének 12 százalékát – áll a szövetség közleményében.
Ha 1 liter fosszilis üzemanyagot megújuló energiaforrásból származó etanollal váltunk ki, az 3,3 kg CO2 kibocsátás csökkentést eredményez. A nitrogén-oxidok emissziója 5 százalékkal alacsonyabb a vele egyenértékű fosszilis üzemanyagok elégetésével járó kibocsátásnál, míg az SOx kibocsátása 20, a szén-monoxid kibocsátása 27 százalékkal kisebb.
A szövetség szeretné, ha az állam ösztönözné a beruházókat és a termelőket, de szerintük jó megoldás lenne a „zöld autók” regisztrációs adójának mérséklése, használóiknak kedvezményes parkolás járhatna, és a tömegközlekedésben is preferálni kellene a bioüzemanyagok alkalmazását.
Forrás: Magyar Bioetanol Szövetség/mfor.hu
