Az ötlet a kormánynak az Európai Unió felé tett ígérete nyomán vetődött fel, melyben hazánk vállalta, hogy a szén-dioxid-kvótán kívül eső energiafogyasztás mennyiségét évi egy százalékkal csökkenti, növelve az energiahatékonyságot.
Olyan ötletek kerültek napirendre, mint a magas fogyasztású háztartási gépek csereprogramja, az energiahatékony gépek adókedvezménye, a kazánfelújítási támogatás, a gépkocsik megengedett sebességének korlátozása, vagy éppen az üzemanyag jövedéki adójának emelése.
A magas jövedéki adó egyébként tompítja az árváltozások hatását, ráadásul a jövedéki adó mintegy három éve nem változott, ez persze nem akadályozta meg a benzin árának emelkedését. Kérdés persze, mitől lesz hatékonyabb az energiafelhasználás attól, ha drágább a benzin, hiszen úgy tűnik, a benzin ára nem befolyásolja a keresletet, egyre több üzemanyag fogy , hiába kerül többe.
Az olajdrágulásra válasz lehetne az üzemanyag-helyettesítés, ám ennek a technológia és a környezeti hatások is korlátot szabnak – vélte Pellényi Gábor, az ICEG kutatója. Hozzátette: a bioüzemanyagok termelése Brazíliával szemben Európában nem gazdaságos, aminek egyik oka a magas kukoricaár.
A kukoricából készülő etanol hazai favorizálása, a leendő gyárak állami támogatása nem más, mint az adófizetők pénzének elfecsérlése, aminek eredményeként a gőzgéppel azonos technikai színvonalon álló, már most elavult üzemek jönnek létre ? véli Varró László, a Mol vezető közgazdásza. A második generációs bioüzemanyagok ugyanakkor már technológiai forradalmat generálhatnak – hangsúlyozta.
Forrás. Napi Gazdaság, Magyar Nemzet
