„Nyerni akarunk. Nem viccelek” – mondta Robby Gordon somolygó arccal, de halál komolyan arra kérdésre, hogy vajon mi lehet a célja a profi, de a Mitsubishi és a Volkswagen gigantikus csapataihoz képest családi vállalkozásnak tűnő alakulatával a magyar Dakaron.
És tényleg, ez az amerikai srác – aki amúgy 39 éves -, arra készül, hogy lenyomja a világ legjobb terepralisait, a kilencszeres Dakar-győztes Stéphane Peterhanselt (Mitsubishi) vagy a kétszeres ralivilágbajnok Carlos Sainzot (Volkswagen), akik mind itt lesznek hazánkban, a hétvégén kezdődő Közép-Európa-ralin.
Ehhez pedig nem valami csodaszert vet be, hanem a lazaságát. Az egész csapatból süt az igazi amerikai „be cool”-érzés. Semmi kapkodás, csak nyugi. Késtek is a Budaörsi találkozóról vagy másfél órát. De aztán lerobogunk az M7-esen Veszprém mellé. És nem is akárhogy, én az importőrtől kapott H3-as Hummerral, mert mostantól már hivatalosan is árulják itthon az amerikai terepjárót, előttem pedig a Dakar Team USA két versenyautója.
És itt jött az első megdöbbenés: Zárt kamionban vagy tréleren utaztak a gépek, ahogy az ilyen versenyautókkal szokás? Egy fenét! A négy kerekükön gurultak 130-150-es tempóval. Ordítva, lángot lőve, keresztül Fehérváron és Veszprémen. Elképesztő, mint ahogy az is, hogy nemcsak Pestről, de egészen Párizsból lábon jöttek az autók. Közben, ha kellett begurultak a benzinkútra tankolni, és megálltak a gyorsbüfénél kajálni. És, hogy ne unatkozzanak, a kormányra iPod van beépítve, amin Robby ha siet rock and rollt hallgat, ha nem annyira, akkor meg country-t.
A verseny előtti tesztet sem izgulták túl, akadt egy kis gondjuk a motor melegedésével, de a futóművet nem nagyon állítgatták. Mint Robby elárulta, hasonló „útviszonyok” között lőtték be az autót korábban még az USA-ban, így nem kell rajta változtatni. A dobálós, számtalan ugratóval tarkított szakasz, amire mondjuk Carlos Sainz panaszkodott, neki amúgy is nagyon bejön. A romániai hegyi szakaszoktól jobban tart.
Elmondása szerint ezért is szereti jobban a tereprali futamokat a NASCAR versenyeknél, mert sokkal nagyobb élmény rali stílusban, mint körbe-körbe hajtani.
Robby Gordon tesztel:
Az amerikai képregényhős után Flash Gordonnak is becézett pilóta teljesen valószínűtlennek tűnik. Ahelyett, hogy tűzálló overált, esetleg sisakot húzott volna, kapucnis pulcsiban és gördeszkás cipőben nyomta le az egész napos tesztet, pedig egyáltalán nem kímélte technikát, 120-150 km/órás tempóban ugratott a Veszprém közeli lőtéren kijelölt pályán.
Ezek után már a General Motoros szélcsatornájában tesztelt, Hummert formázó műanyag kasztni alatt rejlő technikán sem lepődünk meg. Terepversenyre jöttek, de elöl nincs féltengely. Magyarul nem 4×4-es a versenyautó. Robby szerint az ok egyszerű, így sokkal jobban fékezhető és fordulékonyabb az autó.
Eddig az optimális versenyautó jellemzőiről is mást gondoltunk. Itt nem elöl, vagy középen van a motor, hanem hátul, a hátsó tengely mögött, ami nem épp az ideális. Döbbenet.
Mindez azonban érzésre mit sem számít. A jobb egyben szürreális utazást téve megtapasztaltuk, hogy a félméteres gödrökön simán átlép az autó, lassítani legfeljebb egy méternél nagyobb mélységi akadályok esetén kell. De ott sem sokáig, a GM Racing által fejlesztett, körülbelül 700 lóerős V8-as alig várja, hogy újra padlógázzal őrjönghessen.
Hogy instabil lenne? Cseppet sem, bár egyenesen nemigen megy, a pilótának végig dolgoznia kell vele, miközben a földön alig-alig tartózkodik. Rengeteget ugrattunk, a földetérés pedig olyan akár egy légpárnással, lágyan simán, pedig több mint kéttonnás ez a Hummer is.
Ez is jelzi, hogy a laza stílus mögött komoly felkészülés van. Gordon, aki több mint 20 éve indul terepversenyeken, 2005-ben kitanulta a Dakart mint a Volkswagen gyári pilótája, majd 2006-tól már a Hummer csapattal vesz részt a viadalon, tavaly abszolút nyolcadik lett. Az immár harmadik változatnál tartó versenyautóval idén is Szenegál fővárosát célozták meg, de szerencsénkre lefújták a versenyt. Így testközelből láthattuk ezt a szörnyet.
És, hogy mit fog megnézni Robby Gordon Magyarországon a verseny után? Nagyjából semmit. Robby a múlt héten szombaton még egy NASCAR-versenyen indult az USA-ban, aztán átrepült Franciaországba, ott csatlakozott a csapathoz, akikkel csak a verseny végéig marad itt, mert másnap már újra a tengerentúlon kell helyt állnia.
Ezt éreztem én is belülről: