Már Európában is csaknem 120 dollárt adnak az olaj hordójáért, ilyen még nem volt korábban. Hétfőn az Egyesült Államokban döntött csúcsot a nyersanyag ára, az ottani alaptípus hordója 120,54 dollárt ért – év elején, amikor még 100 dollár körüli volt az olaj világpiaci ára, az elemzők átmenetinek tartották a helyzetet és spekulációnak tudták be a magas árat.
A hét eleji drágulást a Shell nigériai olajvezetékének megtámadásával, az ismételt észak-iraki török támadások okozta bizonytalansággal, és a vártnál jobb amerikai gazdasági adatokkal indokolták – ezek szerint ugyanis a világ legnagyobb gazdasága elkerülheti a recessziót, és ezért az olajkereslete is nőhet.
A drágulást követő kisebb pánikot még fokozta a Goldman Sachs amerikai befektetési bank elemzése, amely szerint középtávon 150-200 dollárig drágulhat az olaj, elsősorban India és Kína keresletének bővülése miatt.
A világ olajkereslete idén két százalékkal nő, a termelők viszont nem növelik a kitermelésüket – az arab országok nem akarják, Oroszország nem tudja, így az áremelkedés garantált a közeljövőben. Az olaj világpiaci ára köszönő viszonyban sincs a kitermelés költségével. Míg az utóbbi az arab országokban hordónként 20 dollár, Szibéria hidegebb részein 40 dollár környékén alakulhat, azaz a gázolaj és a benzin árának csak mintegy 25-30 százalékát jelenti az olajár, amelyet ezen túl a finomítók és a kereskedők nyeresége, az adótartam és a kereslet-kínálati viszonyok határoznak meg.
Mindegy, mennyibe kerül
A fejlett országokban az autózás annyira beépült a mindennapokba, hogy a többség nem tud és nem is akar változtatni. Amerikában a lakosság összkiadásainak 2 százalékát, Európa fejlettebb országaiban pedig 4-5 százalékát fordítja üzemanyag-vásárlásra, ami nem túl magas, és még növelhető arány. A benzinár egyébként érdemben nem is befolyásolja autózási szokásainkat – kissé leegyszerűsítve: a több autót is fenntartó gazdagabb rétegnek nagyjából mindegy, mennyibe kerül a benzin, míg az autójukat alig használó szegényebbek már nem nagyon tudnak kevesebbet autózni.
Nem áll meg a drágulás
A gázolajat külön drágítja az árufuvarozás mostanában tapasztalható, elképesztő méretű felfutása is, a trend pedig tartós marad, így a teherszállítás árfelhajtó hatása is biztos.
Az üzemanyagok további drágulása mellet szól az is, hogy az európai országok csökkenteni biztosan nem, inkább emelni fogják az üzemanyagok adótartamát, méghozzá környezetvédelmi okokból.
Egyelőre megjósolhatatlan, hogy az árfelhajtó tényezők meddig drágítják még a kőolajat és az üzemanyagokat, és hol az a pont, amikor a magas árak miatt már csökkenni kezd a kereslet, de egyáltalán nem kizárt, hogy augusztus elején, a nyári keresleti csúcson 350 forintba kerül majd egy liter gázolaj, és valamivel kevesebbe a benzin.
Forrás: FN.hu
