Angol mintára 1933. december 16-án indult el az első troli Budapesten. A tömegközlekedési eszköz első példányát a német Werner Siemens tervezte. Az első budapesti trolivonal Óbudán, a Vörösvári út és a temető közti 3,8 kilométeres pályán nyílt meg, a felsővezetéket az akkori budapesti közlekedési vállalat építette ki.
A három, egyenként 55 fő szállítására alkalmas jármű közül kettőt a Ganz gyár készített licenc alapján, egyet Brown-Boveri berendezéssel a MÁVAG. A Boveri-trolin működött elsőként sűrített levegő mozgatta önműködő ajtó, a Ganz-trolik ajtói kézzel működtek. A vonal Budapest 2. világháborús ostroma alatt elpusztult és nem is építették újjá, a járművek tanulókocsik lettek, majd 1953-55 közt újra forgalomba álltak.
Dízel és elektromos hajtású hibrid trolit is tesztelt a BKV
A háború utáni első trolivonalat 1949. december 21-én, Sztálin 70. születésnapján helyezték üzembe a 10-es villamos helyén, a Nagymező és a Király utcában. (Innen a trolivonalak 70-nel kezdődő számozása.) Ettől kezdve a szűk, kanyargós belvárosi utcákban futó, elavult villamosvonalakat trolik váltották fel, elsősorban a VI., VII. és VIII. kerületben.
A kocsikba 1958 után csak a hátsó ajtón lehetett fel- s az első ajtón leszállni, közben el kellett haladni az ülőkalauz előtt. A zsúfoltság csökkentése érdekében 1960-tól bevezették a pótkocsit, de ez nehézkesnek és balesetveszélyesnek bizonyult, ezért 1961-től inkább csuklós trolibuszokat építettek.
Jelenleg a pesti vonalak hossza 68 kilométer, a viszonylatok száma 14, de jár troli még Debrecenben és Szegeden is.
Videón a trolik története:
Forrás: MTI
