Reggel tele volt a rádió azzal, hogy senki ne akarjon Gödöllő magasságában az M3-ason autókázni, mert leszakadt az épülő új M31-M3 csomópont felüljárója. A lezuhant betonmonstrum teljes szélességben elzárja az autópályát, kerülni Gödöllő érintésével lehet.
| Akit csak az érdekel, mikor szűnik meg a dugó, ide figyeljen! |
| A melósok szerint a leszakadt hídelemet délre-egyre eltakarítják, ezután a forgalom meg is indulhat a sztráda Miskolc-Budapest irányú sávjain. Némi torlódásra persze ezután is kell számítani, de ha minden jól megy, a délutáni csúcs idején már nem lesz nagyobb fennakadás, mint amit az építkezés amúgy is okozna. |
Gödöllő nincs messze a szerkesztőségtől, motorra pattantunk hát, hogy első kézből származó információkkal láthassuk el szeretett olvasóinkat. A dugó nagyjából a mogyoródi lehajtónál kezdődött (reggel fél tizenegykor jártam arra) és úgy 3-4 kilométer hosszú volt. A terelés gördülékenyen zajlott, csak akkor állt meg végképp a sor, amikor egy hatalmas darus autó előtt zavarták fel a rendőrök a fűre a kocsikat. Tehát jó nyomon jártunk!
Motorral más dimenziókban zajlik a közlekedés, maximálisan biztonságosan, lassan, az autóoszlopot nem idegesítve is a kísért darut bőve nmegelőzve értünk a helyszínre. Még egy mogorva rendőrnénivel kellett kicsit harcolni, de szerencsére az intézkedés kimerült abban, hogy áttolatta a motort 100-ról 150 méterre a leszakadt felüljárótól, ahol szerinte már biztosan nem éri baj. Furcsálltuk ugyan a dolgot, különösen, amikor a daru kecsesen kikerült minket, és átgurult a felüljáró túloldalára, de sebaj, a Hatóság az Hatóság, nem vitatkozunk vele, ha nem muszáj.
A jólnevelt újságíró természetesen udvariasan bemutatkozik, megkérdezi, nem zavar-e, mielőtt egy éles helyzetben munkába kezd. Így tettünk mi is, de a kobakot viselő mogorva munkásokat nem sikerült meghatnunk. Pár, a lezárt autópálya közepén fontoskodó testes bácsi felé mutattak: ott a főnökség, velük kell beszélni.
Aztán mégsem beszéltünk a főnökséggel, mert nagyon elfoglaltak voltak, viszont a kezdeti fagy hamar megenyhült, és ellesett szavakból, később pedig már nyílt csevegéssel sikerült összerakni, mi történt a híddal. (Ami most következik, nem hivatalos, nem biztos, csak hallomásból tudjuk, de nagyon valószínű. Ha a hivatalos vizsgálat később kideríti, hogy ürgebőrbe varrt békaemberek döntötték le a hídgerendákat, hát arról nem tehetünk.)
Az éjszaka akarták beemelni a 15 méteres, egyenként 27 tonnás gerendákat a pillérekre. Ezek nagyjából úgy néznek ki, mint egy-egy gigantikus sínszál: keskenyebbik oldalán áll, a sínfejnek megfelelő elem van felül. A gerendákat két ponton, a végükön támasztják meg a pillérek. Ha szabályosan vannak elhelyezve, a vasbeton kitart, elbírja a saját és a rá épített úttest meg a forgalom súlyát. Ha viszont oldalára fekszik, a közepén valahol összeroppan.
Épp az utolsó került volna a helyére (még a daru drótkötelének kampói is rajta voltak), amikor – valószínűleg a nem megfelelő kirögzítés, megtámasztás miatt – oldalra dőlt és megroppant. A lebillenő gerenda meglökte a mellette lévőt is, az is eltört. Szerencsére a sor nem ment tovább, nem brult le dominószerűen az egész gerendasor.
Hát ennyi: a megtört betonelemek a – természetesen lezárt, tehát forgalommentes – autópálya aszfaltjára zuhantak. Az esetnek egy sérültje van, egy munkás, aki a baleset pillanatában épp a gerendán állt. A hideg is kiráz. A munkás a zuhanáskor leugrott a gerendáról, a lába sérült meg, amikor az autópályára esett. (Gyógyulást kívánunk neki és innentől minden évben boldog második születésnapot!)
A gerendák romjait három daruval fogják kiemelni (mi a második kocsi érkezésének voltunk szemtanúi, de mire ezt leírom, talán már fel is kapták a gerendákat), félreteszik őket, és mehet tovább az építkezés, meg a forgalom. Remélhetőleg most már zavartalanul.
Videó a helyszínről:
