| Az Európai Autószervizek Egyesülete közleménye szó szerint: |
|
Kapcsolódó cikkek Egyszerűbb lehet az autók vizsTiltakozás az új műszaki vizsgÖsszeolvad a műszaki és a zöld A Magyar Köztársaság Országgyűlése két héttel ezelőtt elfogadta (MSZP – SZDSZ-es többségi szavazattal) a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX törvényt. Ezen törvény 47. és 48. §-a (Közúti Közlekedésről szóló és a Közúti Közlekedési Nyilvántartásról szóló törvény) alapozza meg a Nemzeti Közlekedési Hatóság júliusban elhangzott sajtónyilatkozatainak gyakorlati megvalósíthatóságát 2010. január 1.-vel, amennyiben a hátralévő 5 hétben elkészülnek a szükséges végrehajtási rendelkezések kormány-, valamint minisztériumi rendeletek formájában. Jelenleg semmilyen erre vonatkozó tervezet nem ismert még informálisan sem, csak különböző zavaros elképzelésekről lehet hallani. Kérdés: honnan tudta a közlekedési hatóság nyáron, hogy 2010. január 1.-vel milyen szabályozás lép hatályba? A jogalkotó (KHEM) egyetlen sajtónyilatkozatot sem adott ki 2009. november 20.-ig. A Gazdasági és Informatikai Bizottság elnöke volt az első, aki beterjesztette október 21.-én a T/10679/115 számú módosító indítványt, mint bizottsági javaslatot, de az Országgyűlés honlapján nem találni nyomát annak a bizottsági ülésnek, amely ezt a javaslatot tárgyalta. Adminisztrációs tévedés? Megdöbbentő az egész gépjármű hatósági vizsgálati rendszer átalakításának három éves időszaka, amelyet a jogszabályoktól való egyre nagyobb távolódás és felsorolhatatlan mennyiségű jogsértés jellemez (pl. műszaki adatlapok díja, törzskönyvek fénymásolása, stb.). A 2007-ben bevezetett integrált vizsgálat 360 ezer magyar gépjármű tulajdonost rövidített meg körülbelül 2,6 milliárd forinttal, míg a tevékenységet végző vállalkozások integrált vizsgálattal kapcsolatos vesztesége meghaladja az 1,5 milliárd Ft-ot. Az integrált vizsgálat során felderített visszaélések száma elhanyagolható (GVH tanulmány 2008. november), és egyébként sem lett volna szükség a vizsgálatra, mert egy járműazonosító adatainak valódisága, valamint az, hogy szerepel vagy sem a körözési nyilvántartásban, megtudható egy SMS küldésével, díja viszont tized része az integrált vizsgálat díjának. A közlekedési hatóság a 2010-es költségvetési törvény tervezete szerint közel 6 milliárd forintot köteles befizetni díjbevételeiből a központi költségvetésbe. A pénzpumpálási folyamat már körülbelül négy éve tart, átlagosan évi 7 milliárdos befizetési kötelezettséggel. A gépjármű tulajdonosok megszámlálhatatlan jogcímen fizetnek az állami költségvetésbe százmilliárdokat, ezen felül még a gépjárművizsgálatokból befolyó hatósági díjak egy része (körülbelül 30%-a) is az állami bevételeket gyarapítja. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy az ilyen típusú díjak a közlekedést és a környezet védelmét szolgálják közvetlenül, míg hazánkban, a központi költségvetésben ismeretlen célokra olvadnak el, esetleg a korrupciót közvetetten támogatják. A jelenleg folyó titkosított jogalkotás a legjobb példák egyike az állam működési zavaraira, a semmi nem számít elvének általános terjedésére és a kötelezettek folyamatos és indokolatlan megrövidítésére. Most is a kulisszák mögött készülő monopólium kialakítását, egy szűk érdekkör hosszú távú érdekeltségének megteremtését követhetjük. A gépjármű vizsgálatok területén jelenleg közel 4 ezer vállalkozás érdekelt 50 ezer alkalmazottal, akik a legtapasztaltabb szakemberek. A közlekedési hatóság elképzeléseinek megvalósulása esetében néhány hónap alatt több ezer munkanélküli szakember és sok száz csődbe jutó vállalkozás jelenik meg. Erre biztosan most van a legnagyobb szükség? A gépjármű vizsgálati rendszer átalakítása időszerű és szükséges, csak nem ebben a formában és módszerrel, mert ebből sem az autótulajdonos, sem a tevékenységet végző vállalkozások semmilyen előnyt nem fognak észrevenni. Azt már most sejteni lehet, hogy semmi nem lesz egyszerűbb, de olcsóbb sem. Szükségesnek látjuk nyomatékosítani, hogy a nemzetközi példák és az EU irányelvek nem a hatóság által elképzelt megoldás helyességéről győzik meg azt, aki azokat megismeri/megismerte. Az eljárások egyszerűsítése lenne a cél, ahol a gépjármű tulajdonosok valós szolgáltatásokért piaci alapon fizetnek, viszont a rendszerből száműzik a monopóliumot, mert annak jótékony hatásait már mindenki megtapasztalhatta. A jogállamiság – ami már jó lenne, ha nem csak lózung, hanem valóság lenne -, megköveteli a jogalkotás biztonságát, az érintettek (a civil szféra) bevonását, javaslataik mérlegelését, megfontolását. A titokban megalkotott jogszabályok gyanúsak, és a jelenlegi hazai viszonyok között minden esetben a korrupciós szándékok megjelenését feltételezik. A gépjármű vizsgálatok területét érintő szabályozás kifejezetten rossz példa akkor, amikor a Kormány benyújtani szándékozik a korrupció ellenes törvény javaslatát, nem szólva a napokban megjelent nemzetközi figyelmeztető jelzésekről. |
