Ugyanakkor az is kiolvasható a számokból, hogy a közlekedési balesetek oksági szerkezete az elmúlt évekhez képest nem változott. Változatlanul első helyen szerepel ki a gyorshajtás a balesetek okai között. 4773 esemény, azaz a balesetek több mint negyede köthető a nem megfelelő sebesség megválasztásához.
A baleseti okok között másodikként az elsőbbségi jog meg nem adása (4228 eset), harmadikként a kanyarodás szabályainak meg nem tartása (2602 eset) szerepel a statisztikában.
Bár tavaly 12,21 százalékról 12,07 százalékra esett vissza az ittas baleseteknek az összes közlekedési baleseten belüli aránya, még így is minden nyolcadik közúti balesetet ittas járművezető okoz, ők 2009-ben 2149-en voltak. Vagyis átlagosan minden nap hat olyan eset volt, amikor valaki ittasan okoz olyan balesetet, ahol volt sérült.
Érdekes, hogy a kerékpárosok milyen sok balesetért feleltek tavaly, legalábbis a forgalomban betöltött arányuk tekintetében. A 10 százalékos arány mellett, a kerékpárosok 2009-ben több személysérüléses közúti balesetet okoztak, mint a tehergépjármű-vezetők.
Persze a legtöbb személyi sérüléses közúti baleset az autósokhoz köthető, ő hozzájuk vezethető vissza az esetek 63 százaléka. A tehergépjármű-vezetők 9, az autóbusz-vezetők 1, a motorkerékpárosok 4, a segédmotorkerékpárosok 5 százalékban felelnek a balesetek okozásáért. A gyalogosok tavaly a balesetek 6 %-át idézték elő.
Forrás: OBB/Rendőrség