Nem kap német állami támogatást az Opel – jelentette be csütörtökön Berlinben Angela Merkel kancellár. Az erről szóló döntés a kancellár és a németországi Opel-üzemeket működtető négy tartomány – Hessen, Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-Pfalz és Türingia – miniszterelnökeinek csütörtöki válságtanácskozásán született.
A kancellár csupán általános támogatást ígért az Opel németországi alkalmazottjainak, de a szövetségi pénzügyi segítséget elutasította. Ugyanakkor arra szólította fel az érintett tartományi vezetőket, hogy kezdjenek tárgyalásokat az Opel anyavállalatával, az amerikai General Motorsszal. „Szövetségi pénzügyi segítségre nincs lehetőség” – jelentette ki a kancellár, hozzátéve: az Opel a többi autógyárhoz hasonlóan csupán egyfajta kutatási támogatást kérelmezhet majd, új típusok kifejlesztéséhez.
Az amerikai konszern a nagy hagyományokkal rendelkező autógyár szanálásához Németországtól hitelgarancia formájában 1,1 milliárd eurós állami támogatást kért.
Németországban a veszteséges vállalatok támogatása abból a csaknem 100 milliárd eurót kitevő alapból történik, amelyet a nemzetközi válság nyomán még a korábbi kormány hozott létre. Akkor azonban kimondták, hogy az állami támogatásban csak azok a vállalatok részesülhetnek, amelyek a válság következtében jutottak nehéz helyzetbe.
A koalíciós partnerek úgy ítélték meg, hogy az Opel nem tartozik ezek közé, hiszen szerkezeti és pénzügyi gondjai már jóval a válság előtt kezdődtek.
A négy tartomány miniszterelnöke csalódottságának adott hangot a döntés miatt. Közölték, hogy tárgyalásokat kezdenek az amerikai anyavállalat képviselőivel. Egyidejűleg minden segítséget megígértek a mintegy 25 ezer németországi alkalmazottnak és a szanáláshoz magasabb tartományi pénzügyi támogatást helyeztek kilátásba.
A választási kampányban a munkahelyek megmentése is szerepelt
A kialakult új helyzet következményei egyelőre felmérhetetlenek, de szakértők szerint a szanálás elhúzódhat. Valószínű az is, hogy a német alkalmazottak közül a tervezettnél többen kerülnek elbocsátásra. A General Motors korábban azt közölte, hogy az európai Opel-üzemekből mintegy 8000 fő elbocsátását tervezi, és ezek felét a németországi üzemekből.
A General Motors hónapokkal ezelőtt előbb eladásra kínálta, majd végül úgy döntött, hogy megtartja, illetve szanálja az Opelt. A szanálás költségeit az amerikai konszern korábban 3,7 milliárd euróra becsülte és közölte, hogy ebből 1,9 milliárdot áll. A cég arra számított, hogy a fennmaradó 1,8 milliárd eurót – hitelek, illetve garanciavállalás formájában – közösen azok az európai országok fedezik, ahol Opel-üzemek vannak. Németországtól állami garanciavállalás formájában 1,1 milliárd eurót kért, mivel a mintegy 50 ezer európai alkalmazott fele a négy német gyárban dolgozik. A cég korábban azzal fenyegetőzött, hogy a németországi üzemek közül egyet vagy kettőt bezár, ha a német kormány elutasítja a támogatást.
A General Motors a döntés után eddig csak azt jelezte, hogy a többi országtól – mindenekelőtt Nagy-Britanniától és Spanyolországtól – a beígért állami hozzájárulást várja, arra azonban nem utalt, hogy a szanálás érdekében ő maga hajlandó-e mélyebbre nyúlni az elmúlt hónapokban ismét teltebbé vált pénztárcájába.
Opel túlélési harc
Több mint másfél évvel ezelőtt kezdődött az Opel túlélési harca: 2008 novemberében szinte derült égből villámcsapásként hatott, hogy az 1863-ban alapított, a varrógéptől a kerékpáron át a legnépszerűbb autókig eljutó Opel a fizetésképtelenség elkerülése érdekében állami támogatásért folyamodott.
Egy időben az olaszországi Fiat jelentkezett az Opel talpra állítására, de volt belga, sőt kínai jelentkező, majd sokan fellélegeztek akkor, amikor az osztrák-kanadai konszern, a Magna látszott a befutónak. A Magna amúgy a német alkalmazottak, illetve a német politikusok, személy szerint Angela Merkel kancellár „kedvence” volt, és a jó orosz kapcsolatokkal rendelkező cég tulajdonlásától szinte mindenki az orosz piac „opelosítását” remélte.
De mielőtt a végső pecsét rákerült volna a megállapodásra, közbeszólt a régi, az Opelt több mint 70 éve birtokló amerikai tulajdonos, a General Motors. Az Opel válságának tulajdonképpeni okozója – amely túlélését és talpra állását csakis az Obama-kormányzat támogatásának köszönhette – 2009 novemberében általános meglepetésre úgy döntött, hogy mégsem adja el az Opelt.
Ettől kezdve már ismét az amerikai anyavállalat írta a több európai országban – köztük Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Belgiumban, Lengyelországban, Ausztriában és Magyarországon – is különböző modelleket és alkatrészeket gyártó Opel történelmét. A jövőt a régi-új tulajdonos drasztikus megtakarításokkal, típusátalakításokkal, korszerűsítéssel, ugyanakkor üzembezárásokkal, illetve leépítésekkel határozta meg.
A jövő ilyen körülmények között megjósolhatatlan, a szakértők szerint csak az a bizonyos, hogy sok a kérdőjel. És csak remélni lehet, hogy mindennek ellenére az Opel marad, ami volt: az egyik legkedveltebb és legmegbízhatóbb európai, illetve németországi modell.
Forrás: MTI
