A múlt héten visszatért a tőzsdére a General Motors. A tőzsde csütörtöki kereskedését a GM vezetői indították. A 33 dolláron kibocsátott részvény az első napi kereskedés első perceiben 35,99 dolláron, 6 százalékos pluszban állt és végül 34,19 dolláron, 3,6 százalékos pluszban zárt.
Ezzel a GM messze alatta maradt a tíz legsikeresebb amerikai tőzsdei nyitásnak, amelyek átlagosan 9,7 százalékos első napi árfolyam-növekedést könyvelhettek el. Az abszolút értékét tekintve azonban a maga 20,1 milliárd dolláros bevételével ez volt az Egyesült Államok történetének második legnagyobb debütálása, a Visa két évvel ezelőtti elsődleges nyilvános forgalomba hozatala után.
A General Motors részvényeit azután vezették vissza ismét a tőzsdére, hogy a harmadik negyedévben 2 milliárd, az idei évben pedig eddig összesen 4,1 milliárd dollár nyereséget termelt, miután az elmúlt öt évben rendre veszteséges volt. A GM-ben az Egyesült Államok, Kanada és Ontario tartomány kormánya, valamint az Egyesült Autóipari Dolgozók (UAW) iparági szakszervezete szerzett többségi részesedést a segítség fejében.
A fő részvényesek most csak a pakettjük egy részétől szabadultak meg. A pénzügyminisztérium az állami tulajdonrészt 61 százaléktól 33-ra csökkentette, 11,8 milliárd dollár bevétel mellett. Ahhoz, hogy az ügyletet veszteség nélkül zárja, a kormánynak a maradék papírjait 53 dolláros árfolyamon kell eladnia, ekkor kapná vissza az eredetileg a cégbe pumpált 50 milliárd dollár segélyt.
Az UAW – amely egyébként a Chrysler törzsrészvényeiből is 68 százalékot birtokol – GM-papírjaiknak csak 34 százalékától, Kanada és Ontario pedig mindössze 20 százaléktól vált meg.
A GM nagy visszatérését némileg beárnyékolta, hogy épp a tőzsdei nyitás napján a feltámasztást megálmodó Stephen Rattnert, az Obama-kormány volt „autócárját” hivatalosan megvádolták, hogy kenőpénzért szerzett megrendeléseket New York állam nyugdíjalapjából.
A Rattner vezetésével Detroitba települt kormányzati mentőcsapat rávette a GM-et, hogy nyolc autómárkájából adjon el négyet, és hogy zárjon be üzemeket és kereskedéseket. A team ugyanakkor olyan engedményekre vette rá a részvényeseket és a szakszervezetet, amelyek lehetővé tették az adósság törlesztését, a GM így 2009 júliusában tiszta lappal startolhatott. Washington új menedzsmentet állított a GM élére, amit 2009 decembere és 2010 szeptembere között az AT&T volt első embere, Edward E. Whitacre irányított vezérigazgatóként. Helyére a pénzügyek és telekommunikáció világából érkezett Daniel Akerson lépett, aki az év végén átveszi Whitacre helyét az igazgatói székben is.
A GM-nek a karcsúsítás után is számos kihívással kell szembenéznie. Miközben az eladásai az amerikai piacon elmaradnak a Fordétól, s az új modellek fejlesztése a csődeljárás miatt elakadt, s a cégnek több milliárd dollárt kell beforgatnia a nyugdíjalapjába. Emellett a vezérnek, Akersonnak nincs előzetes tapasztalata egy globális vállalat irányításában. George Magliano, az IHS Automotive vezető közgazdásza szerint a cégre a „feltámadás” után így is egy új sikertörténet vár, amely azonban csak egy új gazdasági fellendülés esetén válhat valóra. Hat év óta először mindhárom amerikai autóipari óriás – a GM, a Chrysler és a Ford – nyereséges.
Forrás: MTI
