Száztíz éve, 1900. november 30-án alakította meg az autótulajdonosok csöppnyi tábora a budapesti Royal Szálloda különtermében a Magyar Autóklub jogelődjét, a Magyar Automobil Clubot.
Az első hazai automobil-tulajdonos Hatsek Béla optikusmester volt, aki 1895-ben vásárolta Benz gyártmányú kocsiját, az autóklub létrehozásakor ötven személygépkocsi koptatta a magyar utakat, meglehetősen zajosan és legfeljebb 20 kilométeres óránkénti sebességgel.
Az autóklub első elnöke Szapáry Pál gróf, társelnöke Károlyi Mihály gróf lett. Célul tűzték ki az összes hazai automobil-barát egyesítését, s felvették a kapcsolatot a külföldi társszervezetekkel is. 1901 tavaszán jóváhagyták az alapszabályt, kezdeményezték az állami sofőriskola létrehozását és egy forgalmi szabályrendelet megalkotását.
Szintén 1901-ben rendezték meg az első hazai automobil-kiállítást és az első hazai automobil versenyt. A Magyar Automobil Club 1907-ben tagja lett az Elismert Automobil Clubok Szövetségének (AIACR), a mai világszervezet (FIA) elődjének, s megjelent az első automobilizmussal foglalkozó hazai szaklap, amely a klub hivatalos lapja lett.
1911-ben a klub felvehette a Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) nevet, ezt 1945-ben a Köztársasági Magyar Automobil Club (KMAC) névre változtatták. A szervezet különböző szolgáltatásokkal sietett az autósok segítségére, így többek között rendszeresen kiadták az ország útjainak állapotát szemléltető térképet. A klub fennállásának 30. évfordulóján maga Horthy Miklós kormányzó vállalta a KMAC fővédnökségét.
A II. világháború után a klub szakmai segítséget nyújtott a gépkocsi-tulajdonosoknak autójuk helyreállításához. Az 1947-es közgyűlésen Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudóst választották elnöknek. 1948-ban bevezették a gépjárművek kötelező műszaki szemléjét, amihez a klub tagjainak előzetes vizsgálattal nyújtott segítséget.
1960-ban a szervezet a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára felvette a Magyar Autóklub (MAK) nevet, a következő évben Tihanyban megrendezte az első országos autóstalálkozót. A MAK kezdeményezésére kezdődött meg 1958-ban az országúti segélyszolgálat felállítása (először a balatoni úton működtek segélyautók hétvégeken), 1963-tól az osztrák klubtól kapott sárga Steyr autók álltak szolgálatba, ezek lettek az első „sárga angyalok” a tagoknak a segítségnyújtás ingyenes volt. 1969-ben Győrben adták át a klub első műszaki állomását, 1970-ben megjelent a MAK havi lapja, az Autósélet.
1975-ben több mint százezer főre nőtt a tagság, minden harmadik autós tagja volt a szervezetnek. 1983 elején megalakult a klub önálló utazási irodája, az Auto-Tours. 1985-től a budapesti városi indítószolgálat az év minden napján éjjel-nappal hívható. A klub 1999-ben létrehozta Újpesten közlekedésbiztonsági és oktatási parkját. Az AIT 1998-ban 102 autóklub közül a MAK-nak ítélte az Év Legjobb Autóklubja címet.
A múlt század elején még kiváltság volt, napjainkra mindennapos használati eszköz az autó. A fejlődés új kihívások elé állította a MAK-ot, és az érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenység kiegészült a tagság részére biztosított szolgáltatások széles körével.
Forrás: MTI
