Tegnap volt 125 éve, hogy 1886. január 29-én Carl Benz benyújtotta szabadalmi kérelmét a berlini szabadalmi hivatalhoz egy „gázmotor meghajtású járműre”, letéve az autózás alapjait. Ám, hogy az ötlet nem sikkadt el végül egy hölgynek is nagyban köszönhető.

Berta Benz, született Berta Ringer, alig húszéves volt, amikor megismerkedett Carl Benzzel – és ő volt az első, aki már ekkor, 1869-ben komolyan vette az örökösen barkácsoló, kísérletező fiatalember elképzelését egy gépi meghajtású járműről. Annyira komolyan, hogy előre kikérte az örökrészét az apjától, s azzal járult hozzá Carl saját műhelyének berendezéséhez. Amikor a pénz elfogyott, beszállt a munkába: varrógépével indukciós tekercseket csévélt; ha Carl a technikai kudarcok után csüggedni kezdett, Berta öntött lelket beléje.

 

Berta Benz, az autózás igazi úttörője 1
Berta Benz, az autózás igazi úttörője 9


Amikor 1885-ben végre útra kész lett a „ló nélküli kocsi”, férje mellé maga is beült a háromkerekű járgányba, hogy próbautakat tegyen. Ennek során zokszó nélkül viselte a környékbeliek gúnyolódását, a becsmérlő kiáltásokat s azt, hogy a pöfögő, csattogó, füstölgő masinát sokan ördögtől valónak tartották. Sok útról kitiltották a Benz-féle járművet, többször meg is bírságolták a házaspárt. Emiatt senki nem akart automobilt vásárolni tőlük. Végül Berta merész tette hozta meg az áttörést.

 

1888. augusztus 5-én maga mellé ültette a háromkerekű autóra 13 és 15 éves fiait, és merész elhatározással nekivágott a Mannheimet Pforzheimmel összekötő 106 kilométeres útnak. Ez volt a világon az első hosszú távú autókázás. Carl utólag elismerően jegyezte meg: „Berta merészebb volt, mint magam, végül is ő vállalkozott a motoros kocsi továbbfejlesztése szempontjából döntő jelentőségű útra”.

 

Odafelé szinte végig emelkedett az út, ezért Berta előzőleg azt javasolta a férjének, hogy építsen be egy harmadik sebességfokozatot a hegymenetek leküzdése érdekében. Útközben egy suszternél bőrrel vonatta be a fékezés következtében elvékonyodott, fából készült alkatrészeket – gyakorlatilag feltalálva a féktuskót. Akkor sem jött zavarba, amikor menet közben eldugult egy tömítés: kalaptűjével pár perc alatt kitisztította, egy félig megolvadt kábelt pedig a harisnyakötőjével szigetelt le.

 

1898-ban a Benz-házaspár Ladenburgba költözött, ahol nekiláttak megbízható járművek gyártásának – olyanokénak, amelyeket lehetőleg soha nem kell javítani. Ezzel alapozták meg a Benz márka hírnevét. Carl 1929-ben halt meg; addigra már régen fuzionált a két korábbi vetélytárs, a Benz-féle gyár és Gottlieb Daimler cége. Csak így volt esélyük a talpon maradásra az I. világháborút követő nehéz gazdasági helyzetben.

 

Berta 15 évvel élte túl a férjét. 95. születésnapján, két nappal a halála előtt, tiszteletbeli szenátorrá fogadta a karlsruhei műszaki egyetem – az az intézmény, amelyben néhai férje a mérnöki diplomáját szerezte. A feleség emlékét néhány éve jellegzetes formájú szobor őrzi a pforzheimi Waisenhausplatzon: René Dantes alkotása azt a háromkerekű „ősautót” formázza, amelyen Berta és fiai Mannheimből Pforzheimbe hajtottak ama forró augusztusi napon.

Berta Benz, az autózás igazi úttörője 10