1881. február 3-án, 130 éve Makón született Galamb József ötgyermekes parasztcsaládban. A szegedi ipariskola harmadik osztályába járt, amikor felvételt nyert a budapesti Állami Felső-Ipariskolába, ahol a mai üzemmérnöki képesítésnek megfelelő oklevelet szerzett. Rövid ideig a Diósgyőri Vasgyárban volt műszaki rajzoló, majd 1901-ben a haditengerészethez vonult be, parancsnoka Horthy Miklós volt. Leszerelése után Aradon, a Magyar Automobil Rt.-nél helyezkedett el, majd Németországban képezte magát. 1903-ban tapasztalatot gyűjteni hajózott át Amerikába, ahol a Saint Louis-i autó-világkiállítás olyan mély hatást tett rá, hogy az Újvilágban maradt.
1905. december 11-én lett a mindössze két éve alapított, 300 alkalmazottat foglalkoztató Ford cég munkatársa, a vállalat akkor még máshol gyártott alkatrészekből szerelt össze automobilokat. A tehetséges magyar tervező dolgozott a K- és az N-modellen, ez után Henry Ford őt bízta meg egy olcsó, könnyen kezelhető népautó terveinek elkészítésével. Első feladata egy új tengelykapcsoló kifejlesztése lett, a híres bolygóműves váltón fél évet dolgozott, elképzeléseit fekete iskolai táblára vázolta fel a hintaszékben ülő Fordnak. Az első eladásra szánt T-modell 1908. október 1-jén gördült le a gyártósorról.
A Tin Lizzie (Bádog Böske) néven is emlegetett autó átformálta Amerika és az autózás képét. Húsz évig gyártották az egyszerűen kezelhető, megbízható és kedvező árú T-modellt, 1918-ban az összes amerikai autó fele T-modell volt. Összesen 15 és félmilliót adtak el belőle, s nemrégiben az Évszázad Autójának is megválasztották.
Galamb József nevéhez fűződik a futószalagos gyártás technológiájának kidolgozása, a villamos gyújtóberendezés megalkotása is. Az I. világháború idején ő konstruálta a Liberty repülőgépmotort, majd három nap alatt tervezett egy gazdaságos, az addigiaknál kisebb traktort. A Fordson volt az első, amelyet bármely farmer megvehetett, és amellyel a háború alatt a nők is el tudták végezni a fáradságosabb gazdasági munkák nagy részét. Galamb 1914-ben lett a felelős a T-Ford fejlesztéséért, 1915-től 1944-es nyugdíjazásáig a Ford dearborni üzemében dolgozott. Hivatalos titulust csak 1919-ben kapott, a Ford gyár főkonstruktőre 1937-ben lett.
Bár 1915-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, Magyarországot soha nem felejtette el. Világhírű mérnökként is többször hazalátogatott, fogadta Horthy Miklós kormányzó is, aki megköszönte neki közreműködését fia sikeres amerikai tanulmányútjában, s 1921-ben ösztöndíjat alapított olyan szegény sorsú makói diákoknak, akik felső ipari iskolában kívántak tanulni.
Galamb József 1943 végén szívrohamot kapott, és orvosai tanácsára a Ford Motor Company alkalmazásában eltöltött 39 év után nyugállományba vonult. 1955. december 4-én, 74 éves korában hunyt el, Detroitban nyugszik.
