„Van Magyarországon 5 négyzetkilométernyi terület, ahol a túlélési esély mindössze 20 perc” – Ez áll az Állami Autópálya Kezelő Zrt. legújabb kampányának középpontjában. A riasztó számadatok mögött a leállósáv veszélye, valamint a helytelen és sokszor felelőtlen használata áll. Az ÁAK Zrt. álláspontja szerint az autópályák záróvonallal leválasztott sávja több figyelmet és egy esetleges névváltoztatást is igényelne.
Az autópálya-kezelő feladatának tekinti, hogy a kezelésében lévő úthálózaton javuljon a közlekedésbiztonsági helyzet, csökkenjen a balesetek száma és pozitív irányba változzon a vezetési kultúra. Annak ellenére, hogy továbbra is az autópályák számítanak a legbiztonságosabb útszakaszoknak az országos közúthálózaton, az elmúlt három évben (2008-2010) az ÁAK kezelésében lévő úthálózaton 20%-kal nőtt a halálos kimenetelű balesetek száma. A tavalyi évben a legtöbb személyi sérüléssel járó baleset az M7-es autópályán történt, a legveszélyesebb időszaknak pedig az augusztus és október hónapok számítanak.
Személyi sérüléses balesetek száma az ÁAK Zrt. gyorsforgalmi úthálózatán
(2008-2010)
A halálos balesetek emelkedéséhez jelentős mértékben hozzájárul az is, hogy a hazai gyorsforgalmi úthálózaton a gyorshajtás, utolérés és elalvás mellett új, eddig nem jellemző baleseti típusok jelentek meg, mint például a gyalogos elütés, illetve a 2×1 sávos útszakaszokon a frontális ütközés.
A gyalogos elütések jelentős része a leállósávban történik, ahol sokszor indokolatlanul állnak meg az autósok, például utántöltik az ablakmosó folyadékot, kivesznek a csomagtartóból valamit, vagy csak az út szélén végzik el szükségleteiket. Mindez amellett, hogy felelőtlen magatartás – hiszen a tragédiához az is elegendő, ha egy nagy sebességű gépjármű elsodor valakit -, a leállósávon történő megállást és várakozást a KRESZ is egyértelműen tiltja.
Ugyancsak gyakori szabálysértés az a vezetői magatartásforma is, amikor torlódás esetén előzésre használják a leállósávot. Ilyenkor a fokozott balesetveszély mellett a mentő járművek (rendőrség, mentők, tűzoltóság) munkáját is hátráltatják. Mindemellett a leállósáv egyben üzemi terület is, az ÁAK Zrt. mint az útszakasz kezelője, rendszeres fenntartási, karbantartási és üzemeltetési munkát (pl. fűkaszálás, takarítás, úthibák ellenőrzése) végez ezen a területen.
Az ÁAK Zrt. véleménye szerint a leállósáv helytelen használatában szerepet játszhat a megtévesztő, félreértésre okot adó elnevezés is. Ha azt például üzemi sávra vagy vészsávra keresztelnék át – sok európai országhoz hasonlóan -, sokkal egyértelműbb lenne az oldalsáv valódi funkciója és feladata. A kifejezés így meghatározná azt is, hogy a leállósávon csak műszaki hibás vagy figyelmeztető fényjelzését használó, forgalom-ellenőrzést, útfenntartást, útüzemeltetést, illetve a megkülönböztető jelzését használó mentést végző jármű haladhat és állhat meg. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. szakemberei évek óta szorgalmazzák a KRESZ ez irányú módosítását, és bíznak benne, hogy a névváltozás hamarosan bekövetkezhet és eléri célját.
Az ÁAK Zrt. most induló nagyszabású közlekedésbiztonsági kampányának középpontjában az említett okok miatt a leállósáv áll. Az elmúlt két évben 50 jelentős baleset történt az ÁAK kezelésében lévő gyorsforgalmi útszakaszok leállósávjain, ahol csak a tavalyi évben öten veszítették az életüket.
A társaság célja óriásplakátokon, rádió- és televízióhirdetésekben, szakmai és civil fórumokon felhívni a közlekedők figyelmét a leállósáv helytelen használatára, ennek veszélyeire, valamint a helyes magatartásformákra.
Amennyiben műszaki okból elkerülhetetlen a leállósávon történő megállás, az alábbi szabályokat – a gépjárművezető és az utasok érdekében – mindenképpen be kell tartani:
1. Az autóval teljesen le kell húzódni jobbra, az út szélére;
2. be kell kapcsolni a vészvillogót;
3. fel kell venni láthatósági mellényt;
4. ki kell tenni az elakadásjelző háromszöget az autó mögött kb. 150 méterre;
5. az utasokkal együtt a szalagkorlát mögé kell állni;
6. és a segítség megérkezéséig végig ott kell tartózkodni!
