Nem nagy titok, mindenki tisztában van vele, hogy jelenlegi fosszilis tüzelőanyagokra épített életmódunk nem tartható örökké. A nagy kérdés csak az, hogy mikor jön el a hanyatlás.
Természetesen nem egyik napról a másikra száradnak ki az olajkutak, ez egy hosszú folyamat. A lényeges momentum az a pillanat, amikor már nem lehet tovább fokozni a termelést. Nincs új kiaknázatlan mező, sem megmentő technikai újítás. Ezt nevezik Olajhozam-csúcsnak. Nagyon fontos pont ez, mert a szakemberek körülbelül pontosan meg tudják határozni, mikor következik be. Több ország, például az Egyesült Államok már túl van ezen, de a legfontosabb kérdés az, hogy a legnagyobb termelőknél, például Szaúd-Arábiánál mikor jön el ez az idő.
A Wikileaks kiszivárogtatott információ szerint már el is jött, az arab ország nem tudja fokozni termelését. A 2007 és 2009 között lezajlott levelezésben arra sürgetik Washingtont, hogy vegyék komolyan a volt szaúd-arábiai kormányzati olajigazgató Sadad al-Hussein figyelmeztetését. A tapasztalt és elismert szakember szerint az ország mintegy 300 milliárd hordóval becsülte túl nyersolajkészletét, és már nem képes növelni az ütemet.
Miért jó a túlbecslés?
Ennek több oka van, és nem most fordult elő első alkalommal. Már az 1980-as évek végén lazán rádobtak a készletekre, Szaúd-Arábia egyik napról a másikra 167 milliárdról 258 milliárd hordóra becsülte az olajtartalékát, ez pedig enyhén szólva lehetetlen.
Ez a túlbecslés a rövidtávon jár gazdasági előnyökkel, mivel az OPEC-országokban a megengedett termelési mennyiség a becsült tartaléktól függ. Tehát elég behazudni egy hatalmas számot, és már lehet is kitermelni ész nélkül. Később meg lesz ami lesz.
Rossz hír ez, hiszen ha csak félig is igaz, akkor is hiába rágjuk a kerítést és szidjuk a kormányt, ma megszokott életformánk már a mi belátható jövőnkben is gyökeresen meg fog változni.
