A rendőrségi előzetes – azaz a balesetet követő 24 órás helyzetnek megfelelő – adatok alapján 2011. január 01. és 31. között összesen 970 személyi sérüléses közúti baleset történt, 5,18 %-kal kevesebb, mint 2010. első havában (akkor 1 023 balesetet regisztráltak).

Az új év első havában a személysérüléses közúti balesetek és a balesetekben meghalt személyek száma egyaránt csökkent.
Kevesebb az ittasan okozott baleset 7


A csökkenő tendencia a halálos és a súlyos kimenetelű balesetben mutatható ki. Nagyobb mértékben, 28,57 %-kal csökkent a halálos balesetek száma (56-ról 40-re), míg a súlyos sérüléses közúti baleseteknél 15,26 %-os csökkenés mutatható ki (321-ről 272-re). A könnyű sérüléses balesetek száma kis mértékben, 1,86 %-kal nőtt (646 helyett 658).

A közúti közlekedésbiztonság terén egyértelműen a balesetben meghalt személyek számának alakulása számít a legfontosabb tényezőnek, a közösségi és a nemzeti közlekedéspolitikai koncepciókban kivétel nélkül ez az első helyen kiemelt értékelési mutató. Kedvező hír, hogy januárban a közúti balesetben meghalt személyek száma a tavalyi 65 főről 42 főre csökkent. Az egy hónap alatti 35,38 %-os mértékű csökkenés azt jelenti, hogy az első hónapban 23 emberi életet sikerült megmenteni 2010. azonos időszakához képest.

Az ittasan okozott személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma is kedvezően alakult, hiszen idén januárban – az egy évvel korábbiakhoz képest – 15,7 %-kal kevesebb ittas balesetet regisztráltak. Ennek megfelelően az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya is kedvezően változott, 11,83 %-ról 10,52 %-ra csökkent.

A közúti balesetek legfőbb okai gyakorlatilag nem változtak. A személyi sérüléssel járó balesetek 36 %-ának a hátterében a gyorshajtás áll (356 baleset), az elsőbbségi jog megsértése miatt 205 baleset (részaránya 21 %), a kanyarodási szabályok megszegése miatt pedig 125 baleset (részaránya 13 %) történt.

A közúti balesetek túlnyomó részét, 71 %.-át a személygépkocsi vezetők okozták, bár megjegyzendő, hogy a közúti forgalmon belüli aránya ennek a közlekedői csoportnak a legmagasabb. A tehergépkocsi vezetők a balesetek 9 %-ának, az autóbusz vezetők pedig az összes baleset 2 %-ának az okozásáért felelősek. A kerékpárosoknak a balesetet okozók körében betöltött aránya a hideg januári időszakban is elérte a 6 %-ot (57 balesetet okoztak kerékpárral). Ez azért is érdekes, mert a „motoros” kétkerekűek vezetői (a segédmotor kerékpárosok és a kerékpárosok) ennek kevesebb, mint egyharmadát, összesen 18 balesetet okoztak.

A januári adatokból mélyreható következtetéseket természetesen még nem szabad levonni. Ennek oka egyrészt az, hogy az év még csak most kezdődött el, másrészt pedig köztudott, hogy a téli időjárás az átlagosnál nagyobb mértékben befolyásolja a baleseti statisztikát. A hideg, fagyos és csapadékos hónapokban csökken a személysérüléses balesetek, és különösen a tragédiák száma, míg az enyhébb téli hónapokban többen ülnek autóba, s a nagyobb haladási átlagsebesség mellett a baleseti és a halálozási kockázat is nő.