Továbbra is csökkenő tendencia mutatható ki viszont a halálos kimenetelű balesetek vonatkozásában, ahol 19,8%-os a csökkenés (91-ről 73-ra). A súlyos sérüléses, valamint a könnyű sérüléssel járó közúti balesetek számában ugyanakkor 1,9%-os, illetve 8,5%-os mértékű növekedés tapasztalható.
Kedvező hír, hogy az első két hónap alatt a közúti balesetben meghalt személyek száma a tavalyi 106 főről 79 főre csökkent, ami jelentős, 25,47%-os mértékű csökkenést jelent.
Az ittasan okozott személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma gyakorlatilag nem változott, hiszen a tavalyi 201-gyel szemben idén február végéig 202 ittas baleset történt. Ugyanakkor az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya kedvezően változott, 11,02%-ról 10,53%-ra csökkent.
A közúti balesetek legfőbb okai gyakorlatilag változatlanok. A személyi sérüléssel járó balesetek 37%-ának a hátterében a gyorshajtás áll (705 baleset), az elsőbbségi jog megsértése miatt 405 baleset (részaránya 21%), a kanyarodási szabályok megszegése miatt pedig 237 baleset (részaránya 13%) történt.
A közúti balesetek túlnyomó részét, 72%-át a személygépkocsi-vezetők okozták, bár megjegyzendő, hogy a közúti forgalmon belüli aránya ennek a közlekedői csoportnak a legmagasabb. A tehergépkocsi-vezetők a balesetek 9%-ának, az autóbusz-vezetők pedig az összes baleset 1%-ának az okozásáért felelősek. A kerékpárosoknak a balesetet okozók körében betöltött aránya a hideg téli hónapokban is elérte a 6%-ot (109 balesetet okoztak kerékpárral).
Ez azért is érdekes, mert a motoros kétkerekűek vezetői (a segédmotoros kerékpárosok és a motorkerékpárosok) összesen ennek kevesebb mint a felét, 51 balesetet okoztak.