Nincs jogi akadálya annak, hogy a károsult (vagy vagyonbiztosítója) a felelősségbiztosító mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) rendelkező károkozót is perelje – döntött kedden a Legfelsőbb Bíróság.
Korábban ez a kérdés csak igen ritkán merült fel a gyakorlatban, mert a károsultak szinte mindig csak a fizetőképes felelősségbiztosítót perelték. Néhány éve azonban fizetésképtelenné vált a MÁV Általános Biztosító Egyesület és ennek következtében több száz ügyben fordult elő, hogy a károsultak a károkozókat is perelték, miután a biztosítójuk nem fizetett.
Ítélete szóbeli indokolásában a Legfelsőbb Bíróság rámutatott: a polgári jogi kárfelelősség alapvető szabálya, hogy a kárt a károkozónak kell megtérítenie. Biztosítással rendelkező károkozók esetében is az a Polgári törvénykönyv (Ptk.) főszabálya, hogy a károsult az igényét közvetlenül nem érvényesítheti a károkozó biztosítójával szemben.
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén – a Ptk. felhatalmazása alapján – külön jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a károkozó közvetlenül perelje a felelősségbiztosítót. Ez a lehetőség a károsultak érdekeinek fokozott védelmét kívánja biztosítani, nem érinti azonban a kárért felelős személy károsulttal szembeni kárfelelősségét.
Tanulva a MÁV Biztosító ügyéből, a jogalkotó 2010. január 1-től létrehozta a biztosítók által finanszírozott Kártalanítási Alapot, amely helytáll a felszámolás alá kerülő felelősségbiztosítók helyett, hogy a biztosító fizetésképtelensége ne essen a kötelező felelősségbiztosítással rendelkező károkozók terhére.
Forrás: MTI
