Egy karambol másféle hatást gyakorol a gyerekekre, mint a felnőttekre, ezért a Ford a világ első digitális gyermektest-modelljének megalkotásán dolgozik. A cél hogy az autók magasabb szintű biztonságot nyújtsanak a kicsik számára.
„Gondosan tanulmányozzuk a sérülések fajtáit, tudván, hogy 4 és 34 éves életkor között az elhalálozások első számú oka a közúti baleset”- avat be Dr. Stephen Rouhana, a Ford Kutatási és Tervezési Intézetének vezető biztonságtechnikai szakembere. „Szeretnénk megérteni, mennyiben más a sérülések hatása a gyermekeknél.”
Egy digitális modell részegységről részegységre épül fel: agy, koponya, nyak, mellkas, alsó és felső végtagok -, és minden egyes rész megalkotása mögött átfogó kutatómunka áll. A Ford digitális felnőtt emberi modelljének megalkotása 11 évig tartott.
A különféle adatok – például az orvosi röntgenképek és az anatómiai ismeretek – összegyűjtése után a kutatók részről részre haladnak, kialakítva a test különböző részeit. A Ford felnőtt digitális modelljében az agy külön egységként épült fel, olyan részegységekre bontva, mint az agytörzs, a szürkeállomány és az egyes rétegeket elválasztó folyadék. Az elkészült részegységekből áll össze a virtuális emberi test, amely nagy mértékben hiteles.
Ezután az orvosi és mérnöki szakirodalomból merített matematikai és analitikai ismeretek alapján a fejlesztők már megállapíthatják, milyen hatást gyakorol az emberi testre egy ütközés, illetve az utasvédelmi rendszerek által kifejtett nyomás.
„Egy gyermek teste sokban különbözik egy felnőttétől” – teszi hozzá Rouhana. „A gyermeki test digitális modelljének megalkotása nagy segítséget jelent majd nekünk abban, hogy a jövő biztonsági rendszerei komolyabb védelmet nyújtsanak a fiatal utasok számára.”
A digitális modelleket a kutatások során használják, nem pedig a járműfejlesztésben, vagyis nem helyettesíthetik a tesztbábukat, amelyekkel mérhetők a testre gyakorolt erőhatások. Inkább arra szolgálnak, hogy a sérülések mechanizmusának megismerése révén még tökéletesebbé fejlődhessenek az utasvédelmi rendszerek.
Vagyis továbbra is maradnak a valódi bábuk is, amelyeket már évtizedek óta használ a Ford is. A világ első tesztbábuját az USA légiereje használta 1949-ben. A Sierra Sam kódnevű ‘dummy’ a sugárhajtású gépek katapultülésének tesztelésére szolgált. Egy törésteszt-bábu ma már igen bonyolult eszköz. Egy modern darab ára mintegy 34 000 euró (kb. 10 millió forint), de teljes műszerezettséggel az ár akár 50 000 eurónál (kb. 15 millió forint) is drágább lehet.
A virtuális rendszerek azonban csökkentik a bábuk szerepét. A Ford mérnökei az USA-ban és Németországban több mint 12 000 alkalommal végeztek virtuális töréstesztet a jelenlegi Ford Focus modellel. E szimulációk annyira hatékonynak bizonyultak, hogy kevesebb valós töréstesztre volt szükség.