A MÁV Általános Biztosító Egyesület (ÁBE) ügyfelei közül a jogerősen lezárt kártérítési ügyekben fizetésre kötelezettek is visszakaphatják a biztosító helyett általuk kifizetett összeget – értelmezte Kovács Kázmér, a NIT Hungary Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete jogi képviselője az Alkotmánybíróság (AB) november 8-i döntését sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten az MTI kérdésére.
Ismertetése szerint a csődbe jutott MÁV ÁBE 5 milliárd forint kártérítést nem tudott kifizetni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) alapján. A bíróságok a volt biztosítói ügyfeleket kötelezik az általuk okozott károk megtérítésére a polgári jog általános szabályai szerint. A 160 ezer ügyfélből 10 ezer okozott úgy kárt, hogy a biztosító nem állt helyt az ügyfél helyett. Az ő esetükben van már számos jogerős bírói ítélet, és van még több folyamatban lévő ügy.
A fuvarozók – így a NIT Hungary tagvállalatai is – kétféle, a MÁV ÁBE által ki nem fizetett kárban érintettek: belföldiben és külföldiben. A külföldön okozott kárt az ottani ország biztosítószövetsége megfizeti a károsultnak, amire megtérítést kér a Magyar Biztosítók Szövetségétől (MABISZ) a Zöld Kártya Egyezmény alapján, A MABISZ viszont a károkozó cégektől követeli az általa kifizetett összeget.
Kovács Kázmér kiemelte: ilyen előzmények után született az AB határozata, amely mulasztásos jogsértésben marasztalta el az államot. A 2010 első napjától hatályos törvény ettől az időponttól létrehozott egy alapot, amelyet a kgfb-t művelő biztosítók töltenek fel és az esetleges csőd esetén fedezetlenül maradt károk rendezésére szolgál. Ugyanakkor szabályozatlanul maradtak a biztosítói csőd miatt 2009 végéig keletkezett károk. Ezt kell orvosolnia a parlamentnek jövő év közepéig.
Az AB három lehetőséget vázolt a rendezetlen károk kifizetésére: valamennyi kgfb-biztosító hoz létre egy 5 milliárdos alapot; a volt MÁV ÁBE-ügyfelek pótbefizetéssel rendezik a kifizetetlen összeget; illetve az állam közvetlenül áll helyt a biztosítottak helyett – vázolta a megoldási módokat Kovács Kázmér.
Az utolsót – az állami helytállást – nyomban el is vetette, így maradt az első kettő, de megjegyezte, hogy ha valamennyi kgfb-biztosító adja össze a pénzt, akkor azt valamennyi autós fizeti, hiszen az beépül a biztosítási díjba. Amennyiben csak a MÁV ÁBE-ügyfelek fizetnek, akkor közöttük terül szét a kifizetetlen 5 milliárd forint.
Az MTI számítása szerint a 160 ezer MÁV ÁBE ügyfél mindegyikére 31 ezer forint jutna, míg ha minden autós állja a számlát, akkor fejenként 1200 forintot kell fizetniük.
Az AB döntést úgy értelmezte az ügyvéd, hogy a MABISZ az általa kifizetett összeget a MÁV ÁBE-tól követelheti, és nem fordulhat annak ügyfeleihez.
Kovács Kázmér elmondta, hogy az általa képviselt, folyamatban lévő ügyek felfüggesztését kérte a bíróságoktól mindaddig, amíg az AB által előírt jogszabály nem születik meg. Az MTI kérdésére, hogy mi lesz azokkal, akik már jogerős ítélet alapján maguk fizettek a MÁV ÁBE helyett, az ügyvéd azt válaszolta, hogy véleménye szerint a már fizetett, és a még nem fizetett ügyfeleket azonosan kell kezelni.
Ebből pedig szerinte az következik, hogy ha létrejön a valamennyi biztosító – vagy a MÁV ÁBE ügyfelei – által feltöltött 5 milliárdos alap, akkor abból ki kell fizetni azokat is, akiket jogerős ítélet kötelezett a biztosító egyesület helyetti helytállásra. Akik pedig károsultként nem jutottak kártérítéshez – mert a MÁV ÁBE-ügyfélen nem lehetett behajtani azt – szintén ehhez az új alaphoz fordulhatnak.
Forrás: MTI
