1852. január 22-én született Szegeden Csonka János, hazánk autóiparának meghatározó alakja. Az MTVA-Sajtóadatbank portréja:
Apja, Tsonka Vince „gépépítő” kovácsmester volt Szegeden. Csonka János az ő műhelyében szerezte első tapasztalatait. Tizenkilenc éves korától vasúti műhelyekben dolgozott, közben brit, svájci és francia üzemekben tanulmányozta a gépgyártást. 1877-ben a 32 pályázó közül legfiatalabbként elnyerte a Budapesti Műegyetem gépipari tanműhelyének vezetői posztját, amelyet több mint fél évtizeden át töltött be. A gyakorlati oktatásban saját költségére szakmunkásokat alkalmazott, így a műhely gépeit felhasználhatta saját találmányaihoz is.
Az első magyar gyártású gépjármű, a Csonka-féle tricikli.
1879-ben készítette el az első magyar gázmotort. 1887-től a Ganz-gyár vezérigazgatója, Mechwart András felkérésére a gyár fiatal mérnökével, Bánki Donáttal dolgozott együtt. 1890-ben kismotort szerkesztettek a mezőgazdaság és a kisipar céljaira, ez Ganz-motor – Bánki-Csonka motor – néven ismert. Jelentős közös alkotásuk az automatikus csőgyújtással működő motor és a gázkalapács is.
1893. február 11-én kértek szabadalmat leghíresebb találmányukra, a karburátorra (benzinporlasztóra). A belsőégésű motorok gyakorlati alkalmazásának legfőbb nehézsége addig a benzingőz és a levegő megfelelő és állandó arányú keverése volt, mivel ezen múlt a motor egyenletes működése. A karburátor, amelyen tűszabályozás, féklevegő-bevezetés és pillangószelep is volt, a kölniszóró mintájára juttatta a benzingőzt a hengertérbe. (A porlasztót a német Wilhelm Maybach is kidolgozta, de ő csak 1893 augusztusában kért rá szabadalmat, amelyet Bánki és Csonka bejelentése miatt nem kapott meg.) A tökéletesített porlasztót a benzinmotoros autóknál a hetvenes években szorította csak ki az elektronikus befecskendezés, de egyszerűsége és olcsósága miatt motorkerékpárokon ma is gyakori a használata.
Az évforduló alkalmából emlékmúzeum nyílik vasárnap Budán, ahol a Magyar Posta 1905-ös automobilja, eredeti szerszámgépek, benzinmotorok, anyagvizsgáló berendezések, dokumentumok, tablók és fotográfiák mutatják be Csonka János gépészmérnök sokoldalú tevékenységét. A Magyar Posta alkalmi bélyegzést tart. Budapest XI. kerület Bartók Béla út 31.
Csonka járműveket is tervezett, így motoros triciklit, majd 1905-ben a Postának levél- és csomaggyűjtő autót – ettől az időponttól számítják a magyar gépkocsigyártást. Ez a négyütemű, négyhengeres és vízhűtéses motorral ellátott jármű átlagosan 26 km/óra, maximálisan 35 km/óra sebességet ért el. Ő készítette az első magyar kompresszoros motort, tervezett csónak-, bányamozdony-, sínautó- és tűzoltóautó-motort, autóbuszt és személygépkocsit is. Járműveiről további részleteket megtudhat erre a linkre kattintva.
A motorgyártásban ő alkalmazta először az alumíniumot, a nagyfeszültségű mágnesgyújtást és a vezérelt szívószelepet. Mivel a vezető gépgyárak tiltakoztak ipari tevékenysége ellen, motorterveit 1912-ben eladta.
1924-es nyugalomba vonulása után háza alagsorában gépműhelyt nyitott, ahol motorokat gyártott. Az 1938-ban már háromszáz alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásból jött létre az alapító halála után, 1941-ben a Csonka János Gépgyára Rt. (a későbbi Kismotor- és Gépgyár).
Csonka állította össze az első magyar automobil-szakszótárt, műszereket, mérő- és anyagvizsgáló berendezéseket is tervezett. Utolsó szabadalmát 84 évesen nyújtotta be egy láncfűrészre. Sokoldalú és magas színvonalú tevékenységének elismeréseként a Mérnök Kamara engedélyezte az egyszerű gépészkovácsnak, hogy használhassa a gépészmérnöki címet.
Csonka János 1939. október 27-én halt meg Budapesten. Nevét viseli a Csonka János-díj, amellyel a magyar járműipar műszaki fejlesztésében kiváló eredményt elérő szakembereket jutalmazzák.
