2012-től életbe lépett a baleseti adó, amelynek megállapítása, beszedése, bevallása és befizetése a törvény alapján – az önadózás esetén kívül a biztosítók feladata. Az adót az esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt kell beszedni, annyi részletben és olyan arányban, ahogyan azt az ügyfél fizeti. Az adó mértéke az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj 30%-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időszakban legfeljebb napi 83,- Ft/gépjármű.
Amennyiben az eredetileg megállapított biztosítási díj változik, a baleseti adó is arányosan növekszik vagy csökken. Így amennyiben bármely okból (pl. érdekmúlás – a gépjárműnek új tulajdonosa lesz vagy totálkárossá válik az autó) a befizetett biztosítási díj időarányos része az ügyfélnek visszajár, és ekkor a megfizetett baleseti adó arányos részét is visszakapja.
Akinek a kgfb szerződése január elsején „fordul”, úgy kapja a számlát az idei díjfizetésről, hogy az első soron a biztosítási díj, a másikon az adó összege szerepel. Befizetni a kettő összegét kell, és az adót a biztosító továbbítja az adóhatóságnak.
Bonyolultabb annak a helyzete, akinek év közben „fordul” a biztosítása, hiszen lehet, hogy az illető egy évre előre befizette a teljes kgfb díját. Neki a biztosító utólag kiszámlázza az idei évre jutó biztosítás díj 30 százalékos adóját. Amennyiben ezt nem fizeti meg a jármű üzembentartója, akkor a biztosító – a befizetett díjból – rendezi az állammal az adót. Ekkor viszont díjhiánya lesz a biztosítottnak, amit a nyilvántartásból észlel a lakóhely jegyzője, és határoz a forgalomból történő kivonásról, amit az okmányiroda hajt végre.
A gépjármű forgalomból történő kivonása következtében a gépjármű üzembentartója önadózóvá válik. Ebben az esetben neki kell a fizetendő baleseti adót bevallania és befizetnie az állami adóhatóság részére.
A biztosító a kockázatviselés megszűnésétől számított 15 napon belül igazolást küld arról, hogy az adó mely napig van befizetve. Az önadózóvá váló személynek e napot követően a gépjármű kivonása napjáig kell megfizetni az adót, mégpedig a MABISZ által közzétett fedezetlenségi díj alapulvételével, azzal, hogy ilyenkor az adó felső határának napi 83 forintos összegét sem lehet figyelembe venni.
Amennyiben eddig a szerződő átutalással fizette a biztosítási díját, figyelnie kell arra, hogy az átutalás összegét a baleseti adó összegével meg kell növelnie. Beszedési megbízás (inkasszó) esetén érdemes kérnünk, hogy a számlavezető banknál intézkedjenek a baleseti adó mértékével megnövelt összeg beszedhetőségéről.
*Fedezetlenségi díj
Egy 2010-es törvényi rendelkezés értelmében fedezetlenségi díjat köteles fizetni az üzembentartó, ha a választott biztosítójánál a biztosítási díjat nem fizeti meg és szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik. A teljes fedezetlenségi díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt.
Egy adott időszakra számított fedezetlenségi díj jóval magasabb az adott járműkategória ugyanekkora időszakra eső ?normál? biztosítási díjánál, több száz forint is lehet naponta. A jogszabály nem ad lehetőséget sem a fedezetlenségi díj elengedésére, sem a részletfizetés engedélyezésére.
