18 kilométerrel jött ki a 20 éves autó a Közlekedési Múzeumból, hogy a mai ünnepségre hazaguruljon szülőhelyre
Ma 20 éve, 1992. március 13-án vezette le Antall József, a rendszerváltás utáni első szabadon választott miniszterelnök az első Opel Astrát a szentgotthárdi gyártósorról.
Péntek volt, 13-a, egy nagyon szerencsés nap, amikor több kudarcba fulladt kísérlet után újjászületett a hazai személyautó-gyártás.
A diktatúra idején hazánk igazodott a keleti blokk országaira oktrojált munkamegosztáshoz, a KGST-nek nevezett, össznépi szocialista Gazdálkodj okosan keretében nálunk a teherjármű és főleg buszgyártás fejlődött.
Elbukott a Yamaha és a Honda, megvalósult az Opel és a Suzuki beruházása
Magyarországon a Yamaha motorkerékpárok, a Honda pedig autók gyártását tervezte a rendszerváltás előtt, a kelet-európai és a szovjet piac ellátására.
Miért éppen Szentgotthárd?
Magyarországra érkezett az ünnepség alkalmából Ernst A. Hoffmann, a magyarországi üzem első vezérigazgatója. Arról kérdeztük őt, miért épp nálunk valósította meg ezt a beruházást a GM? Három fő oka volt – mondta a 82-ik évében járó menedzser. Az egyik egyértelmű előny a minőségi munkaerő és az alacsony bérszínvonal. A másik az elhelyezkedés, Ausztria közelsége (ahol a GM Aspernben működtet egy másik motorgyárat. A szerk.). Számomra a legmeglepőbb Hoffmann úr harmadik érve volt: az itteni emberek közül sokan tudnak németül, tehát könnyű volt a kommunikáció.
A gazdasági rendszerváltást jelképezte az autóipar újjászületése
Ezek nem ábrándok, hanem konkrét és megalapozott tervek voltak, de egyik üzletből sem lett semmi és a Honda a nagy-britanniai Swindonban alapította meg európai gyárát, 1985-ben. A politikai rendszerváltás után felgyorsultak az események, 1992. márciusában megkezdődött az Astrák összeszerelése, októberben pedig elkészült az első Swift is Esztergomban.
A GM magyarországi beruházása legtöbbünknek az F Astra miatt emlékezetes, de érdemes tudni, hogy gazdasági szempontból az 1999-ben megszűnt autó-összeszerelés sokkal kevésbé fontos, mint a motorgyártás, ami a jól haladó bővítéssel szép jövő előtt áll.
Miniszerelnökként Antall József biztonsági okokból vezethetett. Két évig nem ült volánnál, ezért vezetési leckéket vett, mielőtt az első Astrát lekormányozta a szalagról
82-ik évében jár Ernst A Hoffman, a gyár első vezérigazgatója. Jobbján Dános András, az Opel Magyarország PR-igazgatója, balján Légrádi Edit, a szentgotthárdi gyár PR-vezetője áll a mai ünnepségen
A 20 éves évforduló alkalmából az első hazai Astra tegnap hazagurult a nyugati határszélre a Közlekedési Múzeum kupolaterméből, ahol az elmúlt két évtizedet töltötte. A mai ünnepségen részt vevő dolgozók közül 160-an már 1992-ben is a gyár alkalmazottai voltak, jórészt közülük kerültek ki a hazaúton egymást váltó sofőrök is.
1992 és 1999 között 80 835 Astra hagyta el a gyártósort Szentgotthárdon, 1,4 illetve 1,6 literes benzines szívómotorral, zömük ötajtós, kisebb részük kombi karosszériával. Az olasz piacra exportáltak között légrugós kombik is voltak, kezdetleges szintszabályozással. Benzinkúti kerékfújóval lehetett megnövelni a nyomást a rugóban, ami nagy terhelésnél megakadályozta az autó fenekének leülését.
Idén 150 éve alapította varrógép- és kerékpárgyárát Adam Opel. Autókat 1899 óta készít a cég. A mai ünnepségen ott volt a 100 éves Opel Puppchen és a 2012-es Év Autójának választott Ampera is
Évente 200-200 fővel bővül a létszám a motorgyári beruházásnak köszönhetően
A közismert F Astráknál érdekesebb autók is készültek itt. A vas megyei üzem az Astra kupában általunk is nyüstölt versenyautók és a rendőrkocsik szülőhelye.
A járőrautókat nem a fényhíd és a matricázás különböztette meg a többitől, a rendőr Astrák alvázába több erősítést hegesztettek és a megemelt futóműbe sokkal keményebb rugókat szereltek, hogy az autó hasmagassága 400 kilós terheléssel se csökkenjen az előírt érték alá. Az 1,6-os motor maradt 75 lóerős, a gyorsulást rövidebbre áttételezett váltóval javította a gyár.
A nyugatinál alacsonyabb munkabérek miatt Szentgotthárdon nagyobb volt az élőmunka aránya a termelésben, mint a drága munkaerő miatt magasabban automatizált termelésű pl. német üzemekben. A kitűnő szakembergárdával sikerült megoldani ezeket az ötletességet és rugalmasságot igénylő feladatokat.
Hattyúdalként kínai B Vectrák
Utoljára 1999. november 18-án gördült le autó a szentgotthárdi szalagról, egy B Vectra. Összesen 4404 darabot szereltek össze kínai megrendelésre, mert Magyarország kedvezőbb besorolása miatt a tőlünk importált autókra alacsonyabb volt a vám, mint a Nyugat-Európában gyártottakra.
A jövő: 160 LE, 350 Nm az 1,6-os dízelből
Az üzem jövőjét a motorgyártás jelenti: az Opel legmodernebb motorjait gyártják majd itt. Az 1,6 literes, 170 vagy 200 lóerős benzines szériagyártása idén decemberben indul, a 110, 130 és 160 lóerős verzióban elérhető 1,6-os dízel sorozatgyártása 2013. márciusában kezdődhet.
2014 januárjától a 115 lóerős, egyliteres, háromhengeres turbós benzines csatlakozik hozzájuk, amelyből nagyjából 80 lóerős szívó verzió is lesz.
1,0-1,2-1,4-1,6 literes benzines turbómotorok készülnek majd Szentgotthárdon 115-200 lóerő közötti teljesítménnyel. Az ezres háromhengeresből szívó változat is lesz, a gyár jövő márciusban kezdi az 1,6-os dízelek gyártását, 110-130-160 lóerővel
