A két lépcsőben megvalósuló ÁAK-beruházások 2014 végére elkészülnek, mivel zömükben olyan munkákról van szó, amelyek nem igényelnek közbeszerzést – hangsúlyozta az eseményen Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára.
Ilyen például az energiaelnyelő korlátok alkalmazása, az aszfalt vízelvezetést célzó speciális bevágása, valamint az autópályák fővárosi bevezetésénél a két útpálya közti elválasztó rész korszerűsítése. A nagy forgalmú szakaszokon fejlesztik az intelligens forgalomirányító eszközöket, így több helyszínen új térfigyelő kamerákat, változtatható jelzésképű táblákat, meteorológiai állomásokat és forgalomszámláló berendezéseket létesítenek, amelyek javítják az utazók tájékoztatását, valamint elősegítik a balesetek megelőzését és a gyorsabb eljutást.
Ugyanakkor az autópálya-kezelő a rendelkezésére álló forrásból elő tudja készíteni az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszának korszerűsítését, ahol rendszeresek a sávváltásból és utolérésből adódó balesetek. Megvalósulhat több balesetveszélyes csomópont körforgalommá alakítása (pl. M0 autóút Csepeli csomópont, 403-4. sz. főút), illetve bizonyos emelkedőknél a kapaszkodó sávok műszaki leállósávval történő kiegészítését.
A fentiekhez hasonlóan építésiengedély-köteles munka lesz a pihenőhelyeken a tehergépkocsi-parkolók számának bővítése is, amivel megelőzhetőek lesznek a szabálytalan, sokszor a forgalmat veszélyeztető parkolások.
A vadelütéses balesetek megelőzése érdekében több mint 140 km hosszban korszerűsítik a védőkerítéseket, illetve új vadkivezető rámpákkal és kapukkal segítik a pályára tévedt állatok kijutását a közút területéről.
Schváb Zoltán kitért arra is, hogy a személyi sérüléses balesetek csökkentésére a program keretében EU-s forrásból összesen 50 milliárd forint fordítható, az autópályák mellett az egyéb közutak és a vasutak is részesednek ebből az összegből.