Ma a Peugeot modellek 79 százalékának kisebb a CO2-emissziója 140g/km-nél. Míg 2011-ben 128,6 g/km volt az átlagos széndioxid-kibocsátás a márkánál, addig ez az érték 125,2 grammra javult 2012 május végére, 2015-re pedig 116 gramm a cél.
Ennek elérésre a Peugeot általánossá teszi a részecskeszűrőt, alkalmazza a Stop & Start rendszert, dízel-elektromos hibrideket és villanyautókat vezet be, illetve megjelenik egy új motorcsalád. Először a 208-asban jelennek meg a motorok, majd az új 301-esben.
Kétféle lökettérfogattal készülnek az új motorok, 1,0 és 1,2 literesek, mindkettő háromhengeres elrendezésű. Általános jellemzőjük a könnyűfém hengerfej, a hengerenként négyszelepes, hengerenkénti befecskendezésű, szívó- és kipufogóoldali változó vezérlés.
Javítja a motor hatásfokát a változó szállítású olajszivattyú, amelynek vezérlése mindenkor a megfelelő nyomást állítja be. A bemelegedés felgyorsítására, amely csökkenti a CO2 emissziót, osztott hűtést alkalmaztak: indítás után külön-külön vízkörre kerül a henger és a hengerfej. A zajt és a rezgést ellenirányban forgó kiegyensúlyozó tengely mérsékli.
Az 1.0 VTi teljesítménye 68 lóerő, ezzel a motorral a 208-as ciklus szerinti fogyasztása 4,3 liter/100 km, emissziója pedig 99 g CO2 kilométerenként, ami 46 g illetve 2 liter/100 km javulás a típuselődhöz képest. Az 1.2 VTi 82 lóerős, széndioxid-kibocsátása 104 g/km.
A 301-esben az 1,2-est használják, ott speciális dugattyúkat és új kipufogórendszert kap, hogy gyengébb minőségű benzinnel (87 oktánostól felfelé) is használható legyen. Teljesítménye 72 lóerő, a kombinált ciklus szerinti fogyasztása 5,2 liter/100 km.
2013-ban érkezik a Stop&Start rendszer az 1.2 literes VTi-hez, együtt az elektronikus vezérlésű robotváltóval. A 208-as CO2-emisszióját így már 95 g/km-re szorítják le. Később következnek egyéb fejlesztések, például a turbófeltöltés és a közvetlen befecskendezés.
