Ha közeledik a tél, mindenek előtt a járművek téli felkészítésén essünk túl. A téli gumik felszerelése, hólánc bekészítése a csomagtartóba, illetve a szélvédőmosó tartály feltöltése, ablaktörlő lapátok, és az autó világítótesteinek ellenőrzése mind mind fontos feltétele a biztonságos közlekedésnek. Ha ezek megvannak, akkor már csak rajtunk múlik, hogy épségben megússzuk ezt a telet is. Nézzük, milyen kihívásokra számíthatunk az utakon.
Köd
Főként napkelte előtt és napnyugta után számíthatunk az utakon ködre, és leginkább nagy, kiterjedt vízfelület közelében és jellemzően inkább városon kívül futhatunk bele nagyobb ködfoltokba. Sok mindent nem lehet ellene tenni, érdemes csökkenteni a sebességet, néha egészen extrém lassú tempóig, közben pedig, ha a látási viszonyok ezt indokolják, felkapcsolni az első, illetve hátsó ködlámpát. Reflektort ködben még véletlenül se használjunk, mert a magasan a párába fúródó fénytől egy pillanat alatt átláthatatlan, fehér fallá válik az egész környék.
A köddel egy csomagban érkezik a taknyos, csúszós útfelület is, a sebesség mérséklése ilyenkor több mint ajánlott. Ha van az autónkban külső hőmérsékletmérő, pillantsunk rá gyakran, és 4 fok alatt már bármikor számíthatunk egy-egy jeges felületre is. Főként a felüljárók, hidak környéke lehet ebből a szempontból veszélyes hely.
Hó
Hazánkban a nagy mennyiségű és tartós hó nem túl gyakori jelenség, így a legtöbb autós nincs is rá igazán felkészülve. A havas úton közlekedés több szempontból is összetett feladat, hiszen a hónak több arca is van. Friss, mély hóban, ha azt még nem is kezdték el letakarítani, inkább ne menjünk autóval sehova. Ha tartósan havazik és mégis muszáj kocsiba ülni, akkor válasszuk az amúgy is biztonságosabb autópályákat, magasabb rendű főutakat, amelyeket jó eséllyel addigra már megtisztítottak a hótól.
Az olvadó latyakos hó már kevésbé veszélyes fajta, ez csak akkor okozhat meglepetést, ha nagy mennyiségben van az úton, és eltántorítja az autót az egyenestől, vagy az ablakra fröccsen. A sokszor sáros trutymó makacs szennyeződésként viselkedik, és aránylag sokáig tart, mire az ablaktörlők maradéktalanul letolják a szélvédőről. Ilyenkor ne ijedjünk meg, kerüljük a hirtelen kormánymozdulatokat, és óvatosan lassítsunk, de szükség esetén inkább álljunk meg az út szélén, míg teljesen kitisztul a szélvédő.
Jég
Talán ez az egyik legveszélyesebb, amivel úton találkozhatunk. A tükörjégen irányíthatatlanná válik az autó, szinte semmibe nem tudunk beleszólni. Ha szerencsések vagyunk, egyenes útszakaszon futunk össze vele, ilyenkor jobb, ha nem tapossuk a féket, és nem rángatjuk a kormányt sem. Kis mázlival egyszerűen átcsúszunk a problémás szakaszon, aztán kissé felgyorsult pulzussal, de baj nélkül autózhatunk tovább.
A jégborda még ennél aljasabb valami, ez képes bármikor megdobni, eltéríteni az autót, ha semmit nem csinálunk. Szerencsére a legtöbb esetben messziről is jól látszik, de előfordul különösen aljas változata is, amely az útfelületre felhordott porhó alatt vár gyanútlan áldozatára.
Rutin, meg az évek
A téli rutin teljesen mást jelent a városi és a vidéki embernek. Míg a vidéki gyakran találkozik jégbordával, hófúvással, ő nagy valószínűséggel ügyesebben is kezeli ezeket a helyzeteket, mint a városi, sózott, szinte száraz úthoz szokott sofőr. Városban érthetően az urbánus ember autózik ügyesebben, hiszen a soksávos utakon a rutin sokat számít, amikor az útburkolati jelek a hótól láthatatlanok.
Végül még valami. Ha még hajnalban, sötétben ülünk autóba, akkor napfelkeltekor különösen ügyeljünk, mert ilyenkor van a leghidegebb. Az addigi enyhébb hőmérséklet, hirtelen fagypont alá is süllyedhet, és akkor jön a jég…