Négyzetméterenként akár 1,1 Wattnak megfelelő fűtőhatással bír, és ezzel a korábban véltnél akár kétszer súlyosabb (a CO2 hatásának akár 2/3-át elérő) mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz a korom, derül ki az Amerikai Geofizikai Társaság legújabb tanulmányából. A négy év alatt összeállított, 232 oldalas kutatásból egyenesen következik, hogy a koromkibocsátás visszaszorításával nagyságrendekkel hatékonyabban akadályozható meg (vagy inkább lassítható) a globális felmelegedés folyamata. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a koromtermelésért csak viszonylag szerény arányban felelősek a dízelmotorok.
 Az autóipar csak Európában számít jelentős koromkibocsátónak, globális mércével fontosabb lenne a tarló- és erdőégetés felszámolása. |
A levegőben szálló, amúgy erősen rákkeltő koromrészecskék sötét színük miatt elnyelik, illetve szétszórják a nap hőjét, és ezzel hozzájárulhatnak a felhőképződéshez, ami hűtő és fűtő hatást egyaránt válthat ki.
Hó vagy jégfelületre hullva a korom egyértelműen elősegíti annak olvadását. Ugyanakkor a kutatók emlékeztetnek arra, hogy a korom közvetlen és közvetett hatásai igen összetettek, ezért azok megelőzése is körültekintést igényel. Számos olyan koromforrás létezik ugyanis, amelyek a káros szemcsék mellett egyéb, hűtő hatású részecskéket is termel; ezek értelemszerűen enyhítik a korom által okozott károkat.
